Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)
Tasnádiné Marik Klára: A XIX. századi magyar kerámika néhány problémája
fabrikáját megnagyobbítani kívánja,9 tehát feltehetően itt már régebben működik ! Minden okunk megvan, hogy gyűjteményünkben levő domborított és kobalt vanaldíszű keménycserép tányért, 298 amelynek benyomott H er end jelzése eltér a későbbi jegyektől, a <Stingl műhely készítményének tartsuk. A tárgy cseh előképekre emlékeztet, kivitele gyönge (7. kép). Erre a periódusra tesszük a herendi porcelángyár gyűjteményébenlevő hidegfestésű keménycserép szobrot is. Hogy tányérunk gyönge minőségű, még nem bizonyítja Stingl szakértelmének hiányát. Annyit biztonsággal feltételezhetünk, hogy a Tatáról súlyos kellemetlenségek közepette eltávolított ,,Werkíűhrer" szűkös anyagi viszonyok között lehetett, ezért esett választása Herendre, — amit pápai tartózkodása alatt módjában volt megismernie, — mert ott olcsóbban tudta nemes Miklós Jánostól és testvéreitől a telket, amire műhelyét építette, — megvásárolni. 3 " Szűkös anyagi helyzetére következtetünk abból is, hogy eddig nem akad nyoma sem hirdetményének vagy lerak áfának. 31 Mindenesetre 1839-ben még Herenden van, sőt Fischer sajátkezű feljegyzéseiből tudjuk, hogy még 1840 júniusában is a gyár kötelékébe tartozik. 32 1840 június 3-ról kelt az az adásvételi szerződés a veszprémi káptalan előtt, amelyben n. Miklós János szentgáli lakos 540 forint visszafizetése ellenében visszaveszi Stingltől a neki egyszer „a porcelán fabrika alá (sic) bizonyos esztendeig cenzus fizetés mellett" eladott telket és még ugyanezen a napon tovább adja 800 forintért nagyalásonyi Barcza Pál veszprémi megyei járás szolgabírójának, aki viszont június 28-án 1000 forintért Fischer Móricnak adja azt el. 33 A második adásvételi szerződésben a telek úgy szerepel mint ,,azon fundus, amelyen a Herendi Kőedény és Porcellángyár építve vagyon". Tehát bizonyítottan a műhely Fischer odaérkezésekor már állt, - - legalább nevében porcelánkészítő üzem — és mint ilyen elfogadtatott. A visszavétel oka Stingllel szemben „nemtelen sorsa", aminek következtében „nemesi jószágot nem szerezhet", de itt is szerepel a kitétel, hogy bizonyos esztendeig cenzus fizetés mellett. Ami Stingl esetében hiba, az Fischer esetében 6. kép. Ismeretien festő : Stingl Vinee arcképe. 1830. Stingl Mihály mérnök Sajószentpéter tulajdona 29 Mihalik Sándor : A városlődi régi kerámia stb. i. m. 2ü a Ltsz.: 58.1001. 1. 30 A visszavételi szerződés hiteles másolata a Herendi Porcelángyár irattárában. Buzicska : i. m.-ben közli. Figyelemre méltó körülmény, hogy Stingl vásárlásának kelte nem említettik benne, csak Miklós család visszavonásáé. 31 Mihalik szerint Stingl szerepét a veszprémi püspökség levéltárában található hátrálékkimutatásai bizonyítják. Mihalik : A városlődi régi kerámia stb. 32 Fischer Mór kéziratos kimutatása a Herendi Porcelángyár irattárában. 33 A szerződés hiteles másolata a Herendi Porcelángyár irattárában, közölve Ruzicska I.: i. m.
