Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)

Egyed Edit: Az Iparművészeti Múzeum török zászlói

a külső gyűrűben pedig : nasr min Al­lah . . ." kezdetű korán idézetet olvas­hatjuk. A töredék szélszegése is teljesen azonos a zülfikáros zászlóéval. A díszít­mények itt is arany és ezüst szállal szövöttek. A feliratok alapja élénkzöld színű. Minden valószínűség szerint ugyan­csak az előbb említett zászlóhoz tarto­zik az 53.253. 1—4 leltári számú darab is (5. kép). Ennek belsejében kissé nyúj­tott köralakú mező. Középpontjában két élére állított sarkú négyszög, körü­lötte reciprok helyzetben elhelyezett tulipánsor. Az egyik keskenyebbik olda­lon széles sordísz van, ez szintén tel­jesen megegyezik az 53.253.1—3 leltári számú darab befejezésével. 7. kép Hátra van még egy töredék bemu­tatása, amely korban, díszítményben teljesen megegyezik a zülfikáros zászló oldalszárnyával (6. kép). Színei is azonosak, vörös alapon arany-ezüst beszövés. A feliratok alapszínében a kék és zöld változik. Mérete is megegyezik az említett zászlóéval. Ezek után az egyezések után feltehetjük, hogy e töredék nemcsak a díszít­ményben, hanem a készítési helyben és időben is azonos, tehát ugyanez a műhely készítette valamennyi darabunkat. Teljesen azonos szélvégződésű lobogó részletet közöl Errera 6 a brüsszeli múzeum textilanyagából (7. kép), ahol a nap-hold összetett motívum látszik. Erről a töredékről is megállapít­ható, hogy az általunk ismert körbe tartozik. Úgyszintén gyűjteményünk zászlóival hozható szoros kapcsolatba az a G. Migeon 6a által publikált zöld selyemlobogó (8. kép), amelyet szerinte Szíriában, vagy Törökországban készí­tettek a XVI. században. Bár ennek színe nem, de a feliratok és a díszítmények elrendezése és szövege megegyező. Hasonló típusú zülfikáros és feliratos zászlók találhatók még a bécsi múzeumban (9. kép), ezekről bebizonyosodott, hogy a magyaror­szági hadműveleteknél használták. Mivel az Iparművészeti Múzeum textiliái csak töredékek, ezért már hasz­nálati céljuk megállapítása is probléma volt. Van például olyan irodalmi utalásunk, hogy ezt a fajta textiliákat koporsótakarónak használták. 7 Természe­tesen elsődleges céljuk és felhasználásuk lobogó lehetett, és ha a zászlót viselő hadiméltóság meghalt vagy elesett a csatában, akkor ezeket a textileket koporsó-térítőnek is felhasználták. Utolsónak vetjük fel azt a kérdést, hogy hol és mikor készíthették zászlóin­kat. Az írásos emlékek teljes hiányában ezt a kérdést csak következtetés révén válaszolhatjuk meg. 6 Errera: Catalogue d'Étoffes anciennes et modernes. Bruxelles, 1907. 120. 1. 6a G. Migeon: Exposition des arts musulmans. Pl. 91. 7 Gaston Migeon : Manuel d'art musulman. IL Paris, 1907. 410. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents