Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)

Krisztinkovich Béla: Az Iparművészeti Múzeum „alvinoi" újkeresztény fajanszai

ÖSSZEFOGLALÁS Az erdélyi újkeresztény telep történetét a nemzeti fejedelemség korától a guberniumig, felvázoltuk eredeti kútfők alapján. Az Iparművészeti Múzeum emlékanyagából azonosítottuk az alvinci újkeresztény edényeket. Stíluskritikai módszerrel egy évtized művei közé soroltuk azt az erdélyi virágos reneszánsz stílusát tükröző edénycsoportot, melynek alvinci eredete mindeddig ismeretlen volt. A lelőhelyek feltárása megerősítette a fenti megállapításokat. A legkimagaslóbb magyar kerámiai díszedény az Iparművészeti Múzeum klasszikus gyömbértartója egyértelműen e művészi alkotások középpontjába került. A magyar műtörténet által eleddig tévesen „alvinci" korsóknak nevezett edénycsoportot elkülönítettük és azok burgenlandi importját tételeztük fel. Ennek a csoportnak lelőhelye az erdélyi szász vidék, s a magyar műtörténetben helyük még nincs körvonalazva.