Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)

Krisztinkovich Béla: Az Iparművészeti Múzeum „alvinoi" újkeresztény fajanszai

ámbra tisztaságú földjéből az Sinai fagfurhoz hasonló csészék és tálak készülnek, a mi más országban nem található. Én szegény a lovak nyeregszíjára néhány csészét és poharat akasztottam és elvittem velem, olyan színük volt, hogy akik látták, narancsnak gondolták."

37 Egy másik írásos feljegyzés 1651ben örökíti meg, hogy a sárgán kívül ,,egj kek kancsjo, Vinczen csinált" az a bizonyos kék alapszín, melyről elöljáróban beszéltünk.

38 Politikai válság és török betörések zavarják a művészi munkát, de az újkeresztény telep túléli a katonai beszállásolás zaklatásait is : ,,az regiment mely Alvincen szokott vala kvartirozni, az hová telepítette vala Bethlen Gábor az onnan feljül hozott új keresztyén mestereket, és kik eddig fen vadnak" — állapítja meg Kemény János fejedelem önéletírásában.

39 A törökök Apafy Mihályt segítik a fejedelmi székbe és az ő felesége, Bornemissza Anna az a másik nagyasszony, akinek gazdasszonyi keze alatt újrakivirul az alvinci kerámiaművesség. Gazdasági naplójában mintegy húsz éven át (1667—1690) olvashatunk pedáns feljegyzéseket az új keresztények szolgáltatásairól. Ezek a feljegyzések igen érdekesek. Belőlük felbecsülhető az alvinci műhely kapacitása, hacsak a fejedelemné udvartartása számára : „újkeresztény Fazekas csinálta fazakakat fedőstül száztizenhetet" ! könyvelnek el egy-egy alkalommal. Azt is megtudjuk, hogy: ,,

administrait Száva 37 1 6 64. Evlia Cselebi utazásai, Bp. 1908. II. köt, 245. old. IV. fej. — 1661. Evlia Cselebi utazásai, I. köt. 38 1 651. Jakó Zsigmond: Az otthon művészete a ren. Kolozsváron. (Kelemen Lajos Emlékkönyv, Kolozsvár, 1957. 385. o.) 39 1661. Magyar Tört, Emlékek. Kemény J. f. önéletírása. (1856) 10 Iparművészeti Múzeum Évkönyve 145