Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)

Krisztinkovich Béla: Az Iparművészeti Múzeum „alvinoi" újkeresztény fajanszai

tisztázódott, hogy a Uómer Flóris által (él nem ismeri fajanszok és az okiratokban említett újkeresztény edények azonosak. Múzeumunk néhai nagynevű igazgatója dr. Layer Károly emlékanyagunkat mint újkeresztény edényeket már agnoszkálta, azonban az alvinci csoportjuk szeparálásához, 1928-ban, az „erdélyi habánokról" írt értekezésében még nem juthatott el, sőt azt a fent említett importált „alvinci" korsókkal" is összetévesztette. E nyáron Erdélyben folytatott tanulmányutam folyamán az alvinci emlékanyagra, valamint az újkeresztények ottani sorsára vonatkozó eredeti források alapján, kiegészítő adatokat szereztem. Az alvinci ónmázas edények csak csekély mértékben különböznek a nyugat-magyarországi újkeresztény edényektől. Alakjuk és ornamentikájuk csupán egy-egy keletibb ízű motívum, vagy törökösebb edényformában különbözik. Tökéletlenebb és nem mindig tej szerűen fehér, repedezésre hajlamosabb ónmázuk sikerületlensége okozta valószínűleg azt, hogy ezt a fehér alapmázat előszeretettel helyettesítették a levendulakék színnel, amelyen a reliefszerűen felrakott, predomináló fehér ornamentika ismérve lett az erdélyi eredetnek. A stíluskritikai vizsgálat felismeréseit alátámasztják a történeti kutatások ékesszóló eredményei, valamint Múzeumunk anyagának beszerzési feljegyzései. A tárgyak ugyanis kevés kivétellel a Sigerus Emil féle nagyszebeni, a Bálinth féle nagyernyei és a Lázár Jenő féle tövisi nagyszabású zárt gyűjteményekből kerültek a budapesti Iparművészeti Múzeumba. Szintén a közös alvinci eredetre utal összevetésük a kolozsvári múzeum ; a néhai Bielz Gyula nagyszebeni gyűjtemény ; — úgyszintén a megyesi, nagybányai, segesvári és bukaresti múzeumok darabjaival, valamint a volt tordai Téglás gyűjtemény tárgyaival. Lássuk most már, hogy a történeti kutatás milyen utakon jutott el ahhoz, a megállapításhoz a) hogy az újkeresztény edények az anabaptisták készítményei ; b) hogy ezek a műtárgyak egyben magyar történelmi tárgyak is ; c) hogy egy részük Alvincen készült az anabaptisták erdélyi telephelyén. Erdély a XVI. században János Zsigmond király liberális kormányzata alatt az anabaptizmus egyik főfészke volt és az maradt a Báthoryak alatt is.

2 A vallási és politikai életben nagy szerepet játszottak olasz eredetű humanista anabaptisták, akik a főurak hatalmi versengéseihez tanácsok formájában szolgáltatták az ideológiai érveket. Ilyen volt a Forgách család doctor medicináé et chirurgiae-ja Bucella Miklós is, aki Báthory István lengyel királynak lett udvari orvosa.

3 Hiába nevezte Heltai Gáspár a „szentségek ellenségeinek" az anabaptistákat,

4 hozzájuk csatlakozott egy másik nevezetes hittudós és politikus, Blandrata is, aki 1559-ben letelepedve Erdélyben,

5 akkora befolyásra tett szert, hogy Báthory lengyel királlyá választását is keresztülvitte. Báthory Olaszországban nevelkedett és onnan hozhatta magával a díszkerámia iránti érdeklődést. Utasítására a moldvai vajdának cserép ivóedényeket küldtek,

6 melynek készítési helyéről csak feltételezzük, hogy az 2 Tordai Országgyűlés. 1599. Art. 2(5. „udaisantes sive sabbatarii fuit pridem et seeta anabaptistarum." stb. Benkő : Transilvania, 1778, II. Cap. 17. de Religionibus Toleratis. Pag. 243. 3 Apponyi : Hungarica. I. 368 (Chiakor epistola). 4 1553 Heltai Gáspár erdélyi szász reformátor 1553-ban megjelent munkájában az anabaptistákat visszakeresztelkedő eretnekeknek nevezi. 5 Veress Endre : A történetíró Báthory István király. Cluj. 1933. 28. o. 6 Századok 1872. Kronstädter Zustäde zur Zeit der Herrschaft Steph. Báthorys