Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)

Nékám Lajosné: A kőszegi volt jezsuita patika

17U0-ban és 1720-ban óriási tűzvész pusztított Kőszegen. Leégett a belváros a plébániával, a kollégiummal együtt. A tűz után pár évvel újra felépült a rendház, tehát az épület ma már nem eredeti felépítésében maradt ránk. Ezután nyugodt fejlődés évei következtek Kőszegre.

13 Az akkori Kőszeg látképét (1. kép) és sok, ma már nem létező, vagy átépített városrészletet őriz meg számunkra az 1746-ból fennmaradt olajfestmény,

14 — jelenleg a kőszegi Jurisich Miklós Múzeumban van kiállítva. — Különösen jól szembeötlik a képen a rendház épülete. Mai formájával nagyjából megegyezik. A rendház kétemeletes, egyszerű, száraz formába öntött alkotás, egyvonalba merevített homlokzattal, sima párkányokkal. Csak a kapu megoldása díszesebb. A rendház beosztásáról pár évtizeddel később pontos leírást készítettek.

15 Ebből a jegyzékből megtudjuk a patika és a hozzá tartozó helyiségek elhelyezését. A konzerváló-keverőszoba, a patika, a palik us, - ^y.nUs.x «... kapus hálófülkéi a rendház nyugatra ••BBBBHBBHBBBBI^^^BBBHI^H eső oldalán, a földszinten voltak. Helyszíni szemlén megpróbáltuk a 4- ké

P- Részlet a P

ati

l<

a berendezéséből fent leírt berendezés első elhelyezését rekonstruálni. A rendház főbejáratán bemen ve, körülbelül hat méteres kapualjba jutunk. A közepe táján, mindkét oldalon lehetett ablak, melyeken keresztül a gyógyszereket kiadták, mert az ablaknak megfelelő faláttörések mindkét oldalcn jelenleg is megtalálhatók. Tehát a patika, a kapualjtól jobbra, vagy balra fekvő helyiségek egyikében lehetett. Jelenlegi méreteiben azonban a termek egyikében sem helyezhető el a mi patikánk berendezése. Fel kell tételeznünk, hogy a rendháznak a XVIII. században készült földszinti beosztása más volt, mint a mai, vagy a berendezés ma már nem rekonstruálható változásokon esett át első áthelyezésekor. 1743. február 12.-érői kelt levéltári adatunk a patika felállításának elhatározására vonatkozik.

16 13 Kőszegnek kb. 4000 főnyi lakosa volt. (J. M., Korabinsky : Geographisch-Historisches und Produkten Lexikon von Ungarn. Pressburg. 1786. 215. old.) 1732-ben már 22 bejegyzett céh működött Kőszegen. (Shrenel Károly : Kőszeg szabad királyi város jelene és múltja. Szombathely 1877.) 14 Az ún. csodatevő Rőti Mária kegykép. 15 Conscriptio Ipsius Collegy condam S. J. Ginsiensis, fundorumque mobilium ad idem Sive Jure perennali, sive pignoratio pertimentium, quidem : Descriptio brevis ipsius condam Collegy, seu Domus. (Htt. Depart. Litt. Pol. Man. 1773. Kútfő 124 N° 3) 16 1743 évi Kőszegi Városi Protocoll. 52 — 54 oldalig, illetve Orsz. Lev. Act. Jes. Irr. B. 380. Coll. Gins 1773. Fase. 1. N° 28).