Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)

Nékám Lajosné: A kőszegi volt jezsuita patika

NÉKÁM LAJOSNÉ A KŐSZEGI VOLT JEZSUITA PATIKA Az Iparművészeti Múzeum, egyik legszebb,

1 legnépszerűbb — az európai nagy múzeumok

2 által is sokrabecsült, — barokk intérieur je : a volt kőszegi, jezsuita patika. Felállítása, a szatmári békekötést követő osztrák gyarmatosítás és a velejáró, lassú éledés idejére esik. Ebben az időben, a központosító császári hatalmat támogató egyházé volt a vezető szerep, művelődésünk fejlesztésében és művészetünk céltudatos irányításában. A cél, a királyság elnémetesítése

3 és a katolicizmus teljes uralomra juttatása volt. A tudomány és a művészet minden terére kiterjedő kezdeményezések a rekatolizáció és a monarchia népszerűvé tétele érdekében történtek. Az irányító mecénás szerepét főpapjaink töltötték be, és céljaik kivitelezését, a gyors ütemben felvirágzó, hatalmas birtokadományban

4 részesített szerzetesrendek, elsősorban a legenergikusabb rend : a jezsuiták valósították meg. Ilyen történelmi körülmények előzték meg a kőszegi rendház és híres patikája alapítását. A patika jelenleg az Iparművészeti Múzeum egyik első emeleti kiállító helyiségében van beépítve.

5 Az 1910. évi leltárkönyvünk kivonatolt leírása a következő : Gyógyszertári berendezés, faragott tölgyfa, részben diófa furnirozással, (6,90-5,10 m-es) négyzetes helyiség falait borítja, három oldalán ajtónyílással. Padokul szolgáló, fedeles ládákból alkotott talapzaton nyugszik (m : 50 cm.), mely fölött nagyobb és kisebb fiókos rész következik. Ezek felett nyitott 1 Az Otto Schmitt kiadásában, 1937. Stuttgartban megjelent „Rcallexicon zur deutschen Kunstgeschichte" Apotheken címszava alatt, mint a fennmaradt legszebb patikák egyikét említi KiSI-cs rosszul keltezett alapítási évvel. 2 Magyar Iparművészet 1910-es évf. 35. oldalán megjelent közlemény szerint a patikát 1909 nyarán a berlini, párizsi, bécsi múzeumok és híres magángyűjtők is meg akarták vásárolni. 3 Ld. Kollonich Lipót kancellár, kalocsai érsek : „A magyar királyság berendezésének terve." (A magyar nép története, 152. o.) 4 Az udvarhű egyházi és világi magyar és külföldi nagybirtokosok birtokukat a szabadságharcl:an résztveti és a király Hűségére visszatérni nem hajlandó nagyurak szétosztásra kerülő birtokaiból kapták, valamint a töröktől visszafoglalt területek régi tulajdonosainak vissza nem adott földjeiből. (A magyar nép története 169 — 170. o.) 5 Ltsz. 6000, 1910.