Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)
Horváth Vera: Egy XVI. századi bécsi kártya
A számjegyes lapokból álló töredék a figurálisokkal azonos nagyságú ív. A makk és zöld színeknél a számértéket stilizált, gyökeres, ágas fára két sorban elhelyezett levelek, illetve makkok jelzik. A kevesebb számjegyű lapokon az üresen maradt felületet állatalakok töltik ki : makk kettesen kutya, zöld kettesen disznó. A két ív különböző rajzából és felfogásából látható, hogy azok különböző kéztől származnak. A számozott lap szárazabb, konvencionálisabb felfogású, a figurális szabadabban alakított, kevésbé aprólékos. A rajzbeli és felfogásbeli különbségen túlmenően bizonyítja ezen megállapításunkat az alakos kártyák vörös kettesén elhelyezett nyomtatott betűs H F monogramm, míg a számos kártya tök négyesén pajzsban írottbetűs TF mesterjegyet látunk. Az utóbbi mesterjegy azonos a dr. Gyárfás Tihamér 3 által bemutatott „első típus" kártyáin elforduló mesterjeggyel, amelyet a XVI. század első feléből származó bécsi mesterjegynek tart. Dr. Gyárfás Tihamér a cikkében ismertetett kártyákat egy nagyszombati rövidárukereskedő számadáskönyvének tábláiból áztatta ki. A számadáskönyv 1571 — 75 közötti időből tartalmaz bejegyzéseket. Valószínű, hogy a könyvet gazdája készen bekötve Bécsben vette. Tekintve, hogy a jelen cikkben bemutatásra kerülő kártya származásáról megbízható adatok nem állnak rendelkezésére, az azonos felfogású ívnyomat és az azonos mesterjegy valószínűvé teszi, hogy ugyancsak Bécsben bekötött könyvtáblából került elő az ívnyomat. Mint mondottuk, a figurálisokat tartalmazó íven a vörös kettesen címer, illetve pajzsban mesterjegy és mellette a nyomtató nevének H F kezdőbetűje látható. Ugyanezen az íven a vörös négyesen kétfejű sasos címert, a vörös hatoson pedig szalagban 1563 évszámot látunk. A H F monogramm jelentését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az Hans Forster 4 augsburgi származású bécsi kárty festő és aprónyomtatványkészítő nevét jelentheti. Hans Forsternek egy magyarországi kártyáját Kolb Jenő : A kőszegi múzeum régi kártyái című cikkében ismertette, A jelen cikkben bemutatott kártyaív és Kolb Jenő idézett cikk éh en bemutatott kártyaív (3. kép) az azonosságig hasonló, attól eltekintve, hogy a kőszegi múzeum kártyája évszám és monogramm nélküli. A kőszegi kártyaív esetében a mesterrel való azonosítást az egyik ív szélén elhelyezett, a könyvkötő által félig levágott „Hans Forster zu Wien" erősen sérült és alig látható felirat tette lehetővé. A számlapos ív mesterének bécsi mivolta mellett, és amellett, hogy ennek az ismeretlen TF betűkkel jelzett mesternek a munkáját Förster más alkalommal is felhasználta, a következő szól : R. Xagler : Monogrammisten 111. 906. alatt feltételezi, hogy Forster 56 a TF monogrammista rajzai után készítette a Prágában 1570-ben, Georg Melantrichius nyomtatásában megjelent Biblia illusztrációit. Valószínűsíti tehát, hogy Forster TF munkáit a kártyakészítésben is felhasználta. Kolb Jenő idézett cikke végén feltételezi, hogy az eddig ismeretes magyarországi kártyanyomtatványok : 3 Dr. Gyárfás Tihamér : A legrégibb magyar kártyák. Vasárnapi Újság, 1910. 57., évf. 13. sz. 4 ThiemeBecker : Allgemeines Lexikon der Bildenden Künstler. 5 Mitteilungen d.k.k. Centr. Komm. V. XIII. 6 Jahrb. der Kst, samml. d. Allerh. Kaiserh. XVIII. Az 5. és 6. j. Forster műveire vonatkozik.
