Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

III. A KELETAZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM TANULMÁNYAI - Felvinczi Takáts Zoltán: Jegyzetek japán buddhista képekhez

határozottan kínai jellegről van szó, amit Koreában és Japánban átvettek. Japánban különösen a Kanaoka által alapított Kose és az abból leszármazott Takuma is­kola. A mi esetünkben, vélemé­nyem szerint, ez uttóbinak egy szerényebb leszármazásáról van szó. 11 Két sor írás is olvasható a képen. Az egyik fent jobboldalt, szanszkrit szöveg lancsa betűk­kel. A túlságosan sötét háttérbe olvadó jelek értelme : ,,Om Vaish­ravanaya svaha" (Baktay Ervin és M. Tóth Edit olvasása). A má­sik sor, lent baloldalon, kínai je­lekből áll. Az első két jel kínaiban is, japániban is gyémántot, elvont értelemben ragyogó, fénylő tulaj­donságot jelent, de a japániban Kanaoka nevét is, aki a IX. sz. legendáshírű, nagy festője volt. 12 A következő jel = mágikus csodás jelenség, álomkép. Az utána kö­vetkező kettő kínai nyelven p'i chu a szanszkrit bhikshunak felel meg, tehát buddhista bölcset je­lent. A hatodik jel első jelentése — többek közt — leírni. A hetediké megtisztelő felkiáltás : „Ó." Ka­naoka aláírások régi japáni képe­ken éppoly naivitások szoktak lenni, mint Wu Tao-tzu neve a kínaiakon. Legvalószínűbbnek te­hát az látszik, hogy valaki, talán maga a piktor, Kanaoka nevével „megtekintélyezte" a képet ; nagy jóindulatot tanúsítunk, ha azt mondjuk, hogy valami régi ha­gyomány alapján, valamikor — talán a XV—XVI. században. De ilyen leértékelő feltevések ellenére is helyesebbnek tartjuk, ha to­vábbra is figyelemmel kísérjük a sok vihart látott kakemonót. Nem tartom kizártnak, hogy egyszer Bishamon, Kichijoten és Zennishi. Keletázsiai M. Múzeum 11 L. összehasonlításul. Jap. Temples and their Treasures Pl. 446, 12 deva a kyotoi Kyowo­gukukuji tulajdonában. Takuma Shoga művei? 1. még Kokká 212. pl. 447. 12 deva a Jingoji tulajdonában. 12 A Kanaoka név második írásjegye szabálytalanul írva, ahogy az gyakran előfordul.

Next

/
Thumbnails
Contents