Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)
I. TANULMÁNYOK AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIBŐL - Héjjné Détári Angela: Néhány probléma a művészi öntöttvas-művesség köréből
ez csak igen-igen ritkán fordul elő, különösen szerényebb darabokon. A készítmények eredetének pontos meghatározását olyan körülmények nehezítik, mint például az a tény, hogy Fr. L. Beyerhaus főmodelláló 1810—17-ig a berlini és 1817—65-ig a gleiwitzi gyárnál volt alkalmazva ; vagy maguknak a modelleknek ismételt kölcsönzése ; és az 1848-as tűz, amely alkalmával a fa-, gipsz- és fémmodellek, öntőminták ; valamint a gyár irattára : akták, nyomtatott jelentések, kiállítás-katalógusok stb. elégtek. Tehát ha a legtöbb darabnál sem a gyári jelzés, sem azonosítható modellek, leírások, sem pedig az alkalmazott formázok egyéni stílusa alapján nem lehet különbséget tenni, el kell fogadnunk Schmitznek azt az állítását, hogy „vajon egy vastárgy eredeti berlini-e, biztos feleletet adni lehetetlenség". 16 Hasonló a helyzet a munkácsi öntvényekkel kapcsolatban is. Ugyanis olyan gyakori egyezést találunk a berlini gyár készítményei és a jelzetlen, vagy akár jelzett munkácsi darabok között is, hogy azt berlini modellekről készült utánöntésnek lehet betudni, az esetek kis százalékában pedig a minták kisebb változtatással készült utánérzésének. Ennek az állításnak kétségtelen bizonyítékát adja múzeumunk öntöttvas gyűjteményének jó néhány darabja. Ilyenek például a Napóleon-szobrok (Függelék : 30, 31, 32.), melyek készítése a Habsburg-uralkodóház tagjainak képmásaival együtt Berlinben volt szokásos. Hazánkban ez meglehetősen gyökértelen lenne —• s ha a nagyszámban elterjedt, általában jelzetlen szobrocskák eredetét keressük, akkor azt Németországban találjuk meg. — A kerek talapzaton, oszlopon térdelő nyilazó Ámor alakú gyertyatartók (Függelék 35.) előképét is számos Ámoralakos berlini készítményen fedezhetjük fel. 17 Ugyancsak a berlini gyár öntvényei között szerepelnek tükörtartók több variációban, melyek hatására készülhetett nőalakos múzeumi példányunk (Függelék 37.) — Az állatalakos szobrocskák, illetve levélnehezékek nagyon finoman mintázott és kidolgozott darabjait gyűjteményünkben Munkács képviseli. így az agárkutya (Függelék 40, 41.) fekvő, két ellentétes testhelyzetű megformálása, valamint a fekvő oroszlán szintén két ellenkező testfordulatban ábrázolt példányai. (Függelék 42, 43.) Azonban mind az agár, mind az oroszlán alakkal tökéletesen megegyező készítményt megtaláljuk a berlini öntvények között. 18 —A használati tárgyak jól megformált, ízlésesen díszített és funkcióképes darabja : a gótikus építészeti formákból — fiálékból és mérművekből — felépített kis állvány (Függelék 46.), melynek billenthető keretrésze képecske vagy tükör befogadására szolgál ; valamint a lépcsősen tagolt talapzaton álló, gyümölcsfüzérrel díszített óratartó (Függelék 47.), hátul félkagyló alakú támasztékkal, tetején szeráffejes, istenszemes lanttal. Mindkettő berlini modell változtatás nélküli átvétele. 19 Természetesen múzeumunkon kívül is találhatók egyezések, de ezek közül elég, ha csak két nagyobb méretű öntvényt hozunk fel bizonyítékul. Egyik egy magántulajdonban levő nagyméretű urna, mely jelzetlen ugyan, de a talapzaton levő ajánlásban megnevezett ajándékozó után kutatva kiderült, hogy az illető másfél évtizeden keresztül volt a munkácsi gyár igazgatója. így kétséget kizáróan biztos, hogy a vezetése alatt álló gyárban öntötték az ajándéknak szánt tárgyat, de a berlini vasöntöde egyik modellje után. Erre bizonyítékot az 1828. évi újévi kártya nyújt, ahol két másik alkotás társaságában, mint azévi készítményt 18 Schmitz i. m. 29. o. 17 Hasonló nyilazó Ámor szobrocskák készültek Berlinben. Lásd Schmitz i. m. 29. tábla. "Schmitz i. m. 32. tábla. 1S A képtartó Schmitz i. m. 30. tábla, az óratartó uo. 27. tábla.
