Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)
III. A KELETAZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM TANULMÁNYAI - Felvinczi Takáts Zoltán: Jegyzetek japán buddhista képekhez
on the History of Defensive Armor c. művében. 8 Japánban Bishamon(Vaishravana) minta lett a háromágú kereszt népszerű neve. Egy másik ékítményes motívum a Vaisravana ruháját díszítő, vörössel festett nyolcágú csillag, egy sugarait átszelő körrel. Ugyanez látható Zennishi ruháján is és a kezében tartott doboz két arany pecsétjén. A motívum jelentőségét nem lehet lekicsinyelnünk. Első gondolatunk nem lehet más, mint a Nyolc Világtáj (Észak, Északkelet, Kelet, Délkelet stb.) jelzése, aminek díszítő formában való előfordulása egy Vaishravana képen egésze természetes, hiszen ő volt a négy régió uralkodói közt a legnépszerűbb és a legtekintélyesebb. Kultusza a többi háromtól elkülönítve is kifejlődött, sőt Kuverával, a gazdagság istenével is azonosították. Kínában a VIII. században Hswan Tsung csá6. Részlet az 1. képből sz á r (742—755) hálából azért, hogy valamely ellenséggel szemben védelmet nyert tőle, elrendelte, hogy birodalmában emeljenek minden községben legalább egy emléket Vaishravanának. .Szobrait a városkapukon szokták felállítani. Nem csodálkozhatunk ezek után, ha a között az 50 rajz között, melyet F. B. Martin közölt, mint másolatokat Wu Tao-tzu után 9 a 41. lapon előfordul egy Vaishravanához hasonló páncélos, mint egy heroikus kompozíció főalakja, hosszú páncélkabátban, két démon hátán. Ruháján a páncél csupa háromágú keresztekből fonott ; a lobogó szöveten pedig ott látjuk a négy keresztvonallal szerkesztett nyolcágú csillagot (ezúttal a sugarakat átszelő kör nélkül). Nem tartom szükségesnek biztosítani esetleges olvasóimat arról, hogy a Vay Péter által szerzett, elrongyolódott szerény emlékben nem látom egy elveszett Wu Tao-tzu mindeddig fel nem fedezett másolatát. Ahhoz ugyanis a kép kompozíciója túlságosan sovány. De abban nem kételkedhetem, hogy a mi Vaishravánánk nagyon régi ikonográfiái hagyományokra vezethető vissza. A Vaishravana kérdésnek figyelmet szentel Stein Aurél több művében, különösen a Serindia címűben, 10 hol felveti az általa felfedezett ábrázolásokkal kapcsolatban az istenség típusának problémáját, arra helyezve legnagyobb súlyt, hogy mi a különbség a belső-ázsiai és a kínai típus között. A típus eredetét, szerintünk joggal, a Gandhara-emlékek közt keresi. A mi képünkön azonban már 8 Kínai nevén nikai. Laufer idézett művében. — Field Mus. of Natural Hist. Publication, 177. Anthropoligical Series, Vol. XIII. No. 2 pp. 503—504. Fig. 50. 9 Zeichnungen nach Wu Tao-tze aus der Götter- und Sagenwelt Chinas herausgegeben von F. R. Martin. München. 1913. 10 Sir Aurel Stein, Serindia pl. C. 1115 p. 838. App. A. V. C. n. 893.
