Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

Dobrovits Aladár: Az Iparművészeti Múzeum és társintézményei a felszabadulás óta

közei gyűjteményei gyarapítására szinte kiapadtak, gyűjteménye Múzeumunk számára hézagpótló és számos tárgyában ma már megszerezhetetlen volna. Ajándékozása leginkább kerámia, és üvegtárunkat gyarapította — közel 3000 darabbal. Ennek is egyik legszámottevőbb része a több száz darabból álló herendi részleg, melynek egyes tárgyai még Herend legrégibb és legalaposabb ismerőit is csodálatba ejtik. Gyűjtési érdeklődése főleg a századforduló művészi termékeire, ezek közül is leginkább az északi műhelyekre irányult. Meissen, Berlin, Sèvres alkotásai mellett Koppenhága, Rörstrand, Bing és Grondai Gustavsberg főleg ez időből származó művészi értékű termékei a legnagyobb mértékben hézagpótlók Múzeumunk számára, de szép számban akad régi bécsi és cseh porcelán is gyűjteményében. Gyűjteményének Zsolnay-részlege különösen magas művészi nívójával tűnik ki és főként a szaten-mázas darabokban gazdag. Több, mint 220 darabot kitevő üveggyűjteménye nagymértékben járul hozzá Múzeumunk üvegtárának jelentőssé válásához. Benne 45 jelzett, ritkaságszámba menő Tiffany-üveg, Gallé, Daume, Lalique, de Wez, Ary Rousseau műveinek javából, Lobmeyer-Roth remekművű Mária Terézia-stílusú nagy üvegkészlete. Jelentős Fettick ajándékozása a textilosztály gyarapodása szempontjából is. Szőnyeggyűjteménye nagy részét 1949-ben, egyes darabjait 1953-ban adta át. Főleg anatóliai, karamáni, bokharai származású, jórészt XIX. századi darabjai különösen szőnyeggyűjteményünk folyamatossága szempontjából fontosak. Nagyjelentőségű csipkegyűjteménye is, régibb darabok mellett főként a XIX—XX. század magyar és külföldi művészi, kézi és gépi csipkéit tartalmazza. Hímzésgyűjteménye mellett gyűjteményének többi textiljei, ha nem is mind kiemelkedő darabok, a századforduló és a XX. század elejének európai és keleti ízlésváltozatait jellemzően képviselik. Gyarapította bútorgyűjteményünket is, gyűjteményének ötvösművei pedig leginkább XIX—XX. századi nemesfém és bronzanyagunkat gyarapították, a régebbiek közül kiemelkedő egy XVII. századi, besztercebányai aranyozott-ezüst gyömbértartó. Gyűjteményének távolkeleti anyaga mintegy 281 darabbal gazdagította a Keletázsiai Művészeti Múzeumot, ebből különösen a századforduló japáni kerámiáját kell kiemelnünk, nem egy akkor is ritka, azóta még ritkábbá vált darabjával, amely a világ bármely múzeumának díszére válna. Ha nem is oly nagyméretű, mint a Fettick-ajándék, mégis nagyon jelentős és szintén sok tekintetben hézagpótló a Kontsek-gyújtemény. Özvegy Kontsek Károlyné 1953-ban elhunyt férjének, dr. Kontsek Károly nagyrévi evangélikus lelkésznek és zeneszerzőnek végakaratát követve, 1954. év elején Múzeumunknak ajándékozta férje mintegy 1500, jórészt kerámiából, textiliákból, bútorból, evőeszközből és néhány, bár jelentős, ötvöstárgyból álló iparművészeti gyűjteményét. Ez a gyűjtemény is elsősorban a kerámia- és üvegtárat gyarapította, kb. 800 darabbal, legnagyobbrészt a két világháború közti cseh és német műipar nagypolgári használati tárgyaival. Különösen jelentős bútorgyűjteménye, főként XVIII. századvégi és a XIX. század első feléből való pozsonyi és Pozsony környéki bútorok. Textiléi között a cseh textilművészet alkotásai mellett (számottevőek abroszai) viselettörténeti anyaga említendő, ötvöstárgyai közül egy a XVII. század végéről származó felvidéki ezüst feszület. Mint már említettük, a Fettick-gyűjtemény anyagából Budapesten, a gyűjtő volt lakásán — a Kontsek-gyűjtemény anyagából Nagyréven, a kiváló donátorok emlékére emlékmúzeumokat rendeztünk be.