Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

II. AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KUTATÁSAIBÓL - Pataky Dénesné: J. J. Kändler és körének szobrai magyar gyűjteményekben

Kiváló alkotás az Iparművészeti Múzeum „Pásztorfiú" szobrocskája. A fatörzsön ülő, megnyúlt testű pász­torfiú ölében fehér bárányt etet, kissé édeskés mozdulattal. Arca finom, kissé mandulavágású szemekkel, Mayer típusaira jellemző. Erős színfoltokkal színezett ; fekete nadrágot fekete kalapot, zöldbélésű sárga szalag csok­ros mellényt, fehér inget visel. Talap­zata sima, plasztikus virágdísszel. A figura arányai hasonlók Zimmer­mann Id. m. 82—83. képén ábrázolt Meyer figurákéhoz, így korai művé­nek tartható, melyben Kandier ha­tása a figura tartásában és felfogá­sában nyilvánvaló. Meyer művészetét előnyös oldal­ról mutatja az Iparművészeti Mú­zeum Gerhardt gyűjteményéből szár­mazó „Pásztorfiú" szobra. A fa­törzs előtt álló, elegáns tartású, nyúlánk, pásztorjelmezbe öltözött ga­vallér balkezében gyümölcscsel telt, áttört kosarat tart, jobb karját előre­nyújtja. Lábánál szolgáló kutya és fekvő bárány. A szobor pasztellszíne­zésű. A köpeny hófehér, a nyitott kabát sárga, bíborszínű béléssel. Az ing fehér, a nadrág zöld, piros térd­szalaggal. A harisnya fehér, a cipő 12 . Gavallér mint pásztor, gyümölcskosárral, sárga, a figura finom színharmóniája E. Meyer, 1760 körül és rokokó kecsessége arra utal, hogy 1760 körül készülhetett. Csaknem teljesen azonos mozdulatú és tartású a Meyer által 1755-ben mintázott „Tavasz" c. szobrocska (Zimmermann Id. m. 82. ábra.) A hasonló felfogás alapján e pásztor­fiút is feltehetően Meyer mintázta. Kandier mellett dolgozott 1743-tól kezdve Peter Reinicke, 31 aki főleg a kosztümös figurákat kedvelte és Kändlernek művei kivitelezésében sokat segített. Kandier hatása alól nem tudta magát függetleníteni. 1746 körül modellálta Kándlerrel együtt az exotikus sorozat több darabját, így a sárga köntösben ábrá­zolt, turbános, tegzes, néger figurát is, amelyből az Iparművészeti Múzeumban is látható egy példány. 1755-ben modellálta Kándlerrel együtt a „Majomkórus", több mint 20 figurából álló sorozatát, mely a hagyomány szerint Brühl gróf koncertjét figurázza ki, szellemes, erőteljes komikummal. Ez a sorozat a meisseni gyár legeredetibb plasztikái közül való és igen nagy népszerűségnek örvendett. Az Iparművé­szeti Múzeum az „Énekesnő" és a „Fuvolás" erős színfoltokkal színezett jeles 31 Szül.: 1725 Danzig, meghalt 1768 Meissen. Thieme Becker Lex. XXVIII. p. 13.

Next

/
Thumbnails
Contents