Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

II. AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KUTATÁSAIBÓL - Dobrovits Aladár: Gádor István művészete

16. Bambi kat, egész életünket és művészetünket átható tartalmat a tudomány és a művé­szet együttes eszközeivel alkotott esztétikai hatásra törő anyag is kifejez­heti. Bebizonyítja, hogy keretében jogosult a geometrikus, a természeti formá­kat stilizáló és a realisztikus ornamentika. Bebizonyítja, hogy a játékos (de nem öncélú) formabontás vagy formaösszefogás éppoly jogosult, mint a termé­szeti jelenségek formahű visszaadására irányuló törekvés. Bebizonyítja, hogy a művészi tudatosságra, a tökéletességre és befejezettségre való törekvés a szocia­lista-realista alkotómódszer alapvető követelménye. Bebizonyítja, hogy nép­ből kell kiindulni, a néphez kell közeledni, de nem a népit kell utánozni, hanem szellemében újraalkotni, sőt újat alkotni kell. Rámutat, hogy saját népünk művészeti öröksége mellett fel kell használni az emberiség örökértékű kultu­rális örökségét. Hangsúlyozza, hogy a szocialista-realista alkotómód alapvető követelménye a minél jobbat, minél tökéletesebbet adó, a legmagasabb eszkö­zökkel létrehozó művészeti tevékenység. És bebizonyítja, hogy a szocialista-realista alkotómód nem tűr megállást. Ó maga sem ismert és nem ismer megállást művészetében. Ujabb és újabb kísérletek foglalkoztatják (így redukált fémfényű mázak és tompafényű má­zak együtt hatásával kísérletezik, felújítva a Zsolnay-gyár legjobb hagyomá­nyait). Bebizonyítja, hogy a technikai haladás és a nagyüzemi termelés nem lehet ellensége sem a nagyüzemi termelésnek, sem az egyedi műalkotásnak, mert ő

Next

/
Thumbnails
Contents