Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

Dobrovits Aladár: Az Iparművészeti Múzeum és társintézményei a felszabadulás óta

bútorrestaurátor-asztalosüzem, 1951-ben kárpitos műhely létesült, 1952-ben a legmodernebb eszközökkel ellátott ötvösrestaurátor-üzem és a bőrrestaurátorüzem, 1953-ban a galvanoműhely és a fényképész-laboratórium, az idén sor került a textilműhely és a bőrrestaurátor-üzem, valamint a vasrestauráló-, lakatosműhely és a kerámiarestaurátor-műhely áthelyezésére és kibővítésére. A restaurálás nívója is erősen emelkedett. Különösen az ötvösrestaurátor-üzem ért el magas teljesítményeket, elsősorban a bűnös gondatlanság következtében súlyos háborús sérüléseket szenvedett Eszterházy-kincsek mesteri helyreállításával. Ugyanezen anyag megmentése és helyreállítása terén ért el kimagasló eredményt a textilrestaurátor-üzem és a bőrrestaurátor-műhely is. Az Iparművészeti Főiskolával együtt a Múzeum hozzálátott a tudományos restaurátorképzés megoldásához, és 1953—55 folyamán öt művészileg is jelentős, a művészettörténetben is alapos képzettségű restaurátort nevelt, akiknek egy része a Múzeumhoz nyert beosztást. Folyamatban van a tudományos restaurátorképzés kiterjesztése más területekre, és előkészületben van kémiai anyagvizsgáló-laboratórium létesítése. A Múzeum restaurátor-üzemei is országos jellegű üzemek, a vidéki múzeumok és gyűjtemények, valamint műemlékek anyagával, kapcsolatos munkákat is végeznek. így az esztergomi Keresztény Múzeum nagyértékű és évtizedek óta elhanyagolt textilgyűjteményének konzerválását és restaurálását és más vidéki vagy budapesti gyűjtemények anyagáét. A Múzeum bútorrestaurátor-üzeme dolgozott a Budapesti Történeti Múzeum, a győri, tihanyi, múzeum számára ez évben elvégezte a miskolci minorita-templom padjainak restaurálását stb. A restaurátor-üzemek munkáját erősen nehezíti, hogy a Múzeum fizikai munkaerővel alig rendelkezik, e tekintetben a restaurátorokat is gyakran kénytelen igénybe venni. A Múzeum mindennemű raktári berendezést, gépészmunkát és kiállítási installációs munkát saját tervei alapján, saját üzemeiben végez. Restaurátor-üzeme van a Keletázsiai Múzeumnak is. A restaurátor-üzemekkel kapcsolatban kell szólnunk a Múzeum egyéb új létesítményeiről. Ezek között a legjelentősebb a Nagytétényi Kastélymúzeum. A Magyar Dolgozók Pártja Nagytétényi Szervezete kezdeményezésére a XVIII. századi kiemelkedő műemlékjelentőségű barok-kastélyt — mely a római Campona Castruma közelében, középkori romokra épült —• Dáni Géza, Nagytétény műemlékeinek páratlan és feledhetetlen kutatója szívós munkája segítségével az illetékes szervek kastélymúzeum céljára az Iparművészeti Múzeumnak juttatták 1949-ben. A Kastélymúzeum célja egyrészt megfelelő környezetben a magyar és nemzetközi bútormüvészet fejlődését kiállításain bemutatni, másrészt Nagytétény és környékének helytörténeti kutatásait elvégezni és ilyen tárgykörű kiállítási tevékenységet folytatni. A kastély helyreállítása megindult és első, nagysikerű kiállításai megnyíltak. A felejthetetlen Dáni Géza, a Múzeum vezetőjének páratlan buzgalma következtében a Kastélymúzeum számos kallódó vagy veszendőbe menő műtárgy gyűjtőhelyévé és a környék kulturális centrumává vált, ahova előadások, hangversenyek is vonzották távoli környékről a látogatókat. Üj létesítmény a Fettick Ottó emlékmúzeum. Erről megemlékeztünk és a továbbiakban is szólunk még. Hasonlóan új létesítmény Nagyréven, Szolnok megyében az özv. Kontsek Károlyné ajándékozásából létesített Kontsek Károly emlékmúzeum. A Kína-Múzeumról szólottunk. Jelenleg a Múzeum Budapesten öt, Nagyréven egy épületben őriz gyűjteményt, illetve tart fenn kiállítást. A Múzeum fejlődésének néhány adatát itt adjuk. Tekintettel arra, hogy 1945-ben a Múzeum nem volt önálló, hanem része volt a Történeti Múzeumnak, 2 Az Iparművészeti Múzeum Évkönyve II. — 17