Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

I. TANULMÁNYOK AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIBŐL - Szabolcsi Hedvig: A bútorgyűjtemény néhány újabb szerzeménye

Ilyen meggondolás alapján gyarapítottuk gyűjteményünket a bemutatandó karosszékkel (4. kép).

16 Ebben a műfajban eddig esak későbbi darabjaink voltak. Alapanyaga aranyozott, fehérre festett hársfa. Négy erősen hajlott, állatpatában végződő lábon áll. Kávája három oldalon csigás és kagylós áttört faragással díszített. Ülése hátrafelé keskenyedő, három oldalán hullámos szélű. Kartámlájának vízszintes és függőleges tagja erősen hajlított, faragott, egy-egy volutában találkozik. Háttámlája kartus-idomú tagolt hullámos szélű, középen fent és lent áttört faragott dísszel. A karosszék olasz, közelebbről velencei típus, az 1700—1720 közötti évekből származik,

17 a velencei bútorművészetnek abból a korszakából, amely még túlzásoktól mentesen volt képes a barokk formákat és ornamentikát a berendezőművészetben érvényesíteni. A karosszék készítője a típusra jellegzetes alacsony 4. Karosszék. Olasz, velencei típus. 1700-1720 között hajlott lábak, és nagy, uralkodó háttámla alkalmazásában igen nemes arányokat valósított meg. Ehhez a kifinomult és jól átgondolt felépítéshez járul a velencei bútorművészetben nem gyakori díszítésbeli józanság és mértéktartás. A szigorú szimmetria, a díszítőmotívumok tisztasága, a rendkívül indokoltan elhelyezett áttörések mind élvonalbeli fafaragót és bútorkészítőt sejtetnek tárgyunk alkotójában. A faragott felületek mélyebben fekvő alapjainak fehérre festése és csak a legfontosabb, laposan faragott díszítő motívumok finom aranyozása a tárgy egész felépítésével művészi egységet alkot. * * * Az európai bútorművészet klasszicista irányának fejlődésére, a polgári bútorművészet kialakítására az angolok voltak a legnagyobb hatással, elsősorban a XVIII. század második felében működött tervezőművészek munkássága következtében. Múzeumunk régebben is fontos feladatának tartotta e nagy korszak kiemelkedő emlékeinek gyűjtését, mégis e gyűjtésben is akadtak hiányok. Most ie

Ltsz.: 54.1529.1. Méret : szél.: 77, mély : 59, mag.: 123 cm. 17 Giuseppe Morazzoni : II mobilio Italiano. Firenze 1940. 16—17. o. Windisch—

Graetz : Italian furniture in the Eigteenth Century. The Connoisseur 1955. febr. 20. o. Giulio Lorenzethi : Ca'Rezzonico. Venezia 1940. 144. kép. .'. 10 Az Iparművészeti Múzeum Évkönyv II. — 15 145