Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

I. TANULMÁNYOK AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIBŐL - B. Koroknay Éva: Brandenburgi Katalin könyvtáblája

fia, Zsigmond örökölte a könyveket, tőle pedig 1652-ben a pataki kollégium könyvtára kapta meg. Kétszer is menekülnie kellett a kollégiumnak, sok könyv megsemmisült, vagy szétszóródott ; így kerültek a fejedelmi könyvtár darabjai Marosvásárhelyre és a sátoraljaújhelyi piaristákhoz,

9 néhány darab pedig különböző gyűjteményekbe. Rákóczi levelezésében gyakran esik szó könyvekről. „Im tíz könyvet küldtem, az kit most nyomtattak, adja Isten haszonnal olvasnod" írja Lorántffy Zsuzsanna fiának, II. Rákóczi Györgynek Gyulafehérvárról 1641-ben. A könyvek olvasása azonban nemcsak magánügy. A könyv ebben az időben is vallási és világnézeti fegyver s ezt sem tévesztik szem elől a fejedelmek : „Az több könyveket is kiadta Pécsváradi uram, az török földén levő ecclesiákat anélkül ne hagyja ő kegyelme" inti 1641-ben Rákóczi György fiát, a jövendő fejedelmet. Más alkalommal több láda könyv Buda felé való küldéséről értesülünk, melyek ugyancsak az ecclesiákhoz jutnak (1642).

10 Ha azonban nem ismernők ezeket az adatokatakkor is meggyőződhetnénk a főként Rákóczi idejében szokásos könyvadományokról, ha az ő idejében nyomtatott könyvek egykorú bejegyzéseit végigvizsgáljuk. De a városok protokollumai is feljegyzik a fejedelmi ajándékokat. így megtudjuk, hogy 1641-ben két könyvet adományoz a debreceni egyháznak a fejedelem. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kisebb helyekre, ahol könyvkötő nem dolgozik, kötött állapotban küldik a könyveket, de az olyan város számára , mint Debrecen kötetlenül, és azt a helyszínen látják el a fejedelmi ajándékhoz méltó könyvtáblával. Debrecenben nem vagyunk stíluskritikai vizsgálatra utalva, mert a városi jegyzőkönyvek tanúsága szerint a kapott könyveket a város kötteti be 20 forintért.

11 Rákóczi könyvtárában — mint a Corvinában is — gyakori volt a kölcsönzés, felismervén azt, hogy a könyvtár nemcsak a fejedelmi reprezentáció, vagy az önművelés szerepét kell hogy betöltse, hanem a műveltséget kell terjesztenie. Ennek a felfogásnak másik megnyilvánulása az iskola és a nyomda támogatása, és az a tény, hogy Sárospatakon is szükségesnek látta nyomda alapítását, melyet azonban már csak halála után valósított meg özvegye, Lorántffy Zsuzsanna. Az új kulturális létesítmények — a gyulafehérvári és a pataki kollégium —, továbbá a könyvtárak igényei, a művészetek virágzása és a fejlett könyvkultúra arra mutatnak, hogy ebben az időszakban az iparművészetnek ez eddig itt nem említett ága, a könyvkötészet is virágzó volt. A könyvkötészet művészetének vizsgálatánál, megfigyelésünk szerint, tekintettel kell lennünk a korabeli ötvösség fejlettségére. Az ötvösmunkák és könyvkötések díszítésében egy-egy korszak egységes stílustörekvésén belül is, közelebbi rokonságot fedezhetünk fel. Ennek a rokonságnak oka technikai jellegű. Valószínűnek látszik ugyanis, hogy sok esetben az ötvösök azok, akik a könyvkötők számára a mintázott szerszámokat készítik. Előfordul az is, hogy rézmetszetre emlékeztető mintákat találunk a könyvtáblákon, de könyvkötőt is ismerünk, aki egyszemélyben rézmetsző is. A nyomdászok is kapcsolatban állanak az ötvösséggel, 1685-ben Töltési, a debreceni nyomda typographusa ezt írja, miközben panaszkodik, hogy nem volt elég betűje munkájához : „úgy kellett metszenem 9 Harsányi i. m. továbbá: Gulyás József, a sárospataki könyvtár Marosvásárhelyen megmaradt könyveiről. Sárospatak 1929. és Visegrádi János, a kegyesrendiek sátoraljaújhelyi házi könyvtárának ismertetése, Sátoraljaújhely, 1910. 27 — 48. old. 10 Szilágyi S. A két Rákóczi György fejedelem családi levelezése Bp. 1875. 94., 95., 99. old. 11 Debrecen Áll. Levéltár, Városi jegyzőkönyvek, 1641. 942 o. A könyvek ma a kollégium könyvtárában vannak, C. 34. és B. 31. sz.