Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)
Tasnádiné Marik Klára: A Rozsnyói Finomedénygyár termelési kimutatása és árjegyzékei a múlt század közepéről
tár ugyancsak ünnepnapon is dolgozott, csak 31 és y 4 napi bért kap. Ö is hat égetést végzett, de csak egy éjszakán át dolgozott. A kimutatásnak ez a tétele nem világos. Szerinte mindkét égető egy nyerségetésnél vett részt, és mégis mindegyiküknél az áll, hogy a második nyerségetésnél éjjel is dolgozott. Ha csak az egyiknél fordulna elő, tévedésnek tartanánk, de két eset hasonló voltából arra lehet következtetni, hogy ez a második égetés megkezdése október utoló éjszakájára esett és ezt a munkát még ezen a bérlistán számolták el, míg befejezését már a novemberin. A következő dolgozó Dendl Márton. Róla csak annyi szerepel a kimutatásban, hogy „a malomban dolgozott" 27 napon át 36 krajcár napszámért. Keménycserépüzemről lévén szó, lehet, hogy a máz, de valószínűbb, hogy a massza keveréséhez szükséges nyersanyag őrlését végezte. Grósz Ferenc, Munich János, Paskievics József, Konrád János, Hajdú Pál, Csavnicki György és Csendes Mihály munkaköre nincs feltüntetve. Munkaidejük 27 nap, napszámuk 33 krajcár. Külön tételt képez Kacsmarik és Spiszák túlóradíja, amikoris égető tokokat készítettek. 263 drb négy hüvelyk nagyságú tok à 2 kr 41 „ hat „ „ „ à 3 „ 11 „ tizenkét „ „ „ à 5 „ A levonás 10%Következik a nyersanyagbeszerzés kimutatása. Eszerint 1850. október 9, 10, 18. és 19-én Aln (kibetűzhetetlen családnév) Márton örököseinek boltjából, gyári használatra 2 font ólommázanyag á 44 F, 1 font kobaltoxid 52 F, 21 font só á 10 kr. Továbbá „mindenfajta gyári használatra és felülvigyázatra" 9 font gyertya á 54 kr, „alles laut Büchl" tehát a könyv kimutatása szerint. Kassai Pál kovácsmester a gyárban szeptember és október hónap folyamán végzett munkáért 2 F 30 kr-t kapott. Gerbán Ferenc kádármester 4 F 42 kr-t. A kádármunka lehetséges, hogy a mázkádaknál volt szükséges, de lehet, hogy a kemencék pántolásánál vették, igénybe. Kassai kovácsmester munkái közé tartozhatott a vasból való tányérsablon készítése is. Az üzemvezető díjazása 62 F 30 kr. Végösszegek: Gyártási költségek 583 F 40 2 /., kr. Napszámbérek 157 „ 31 2 / 4 „ Nyersanyag beszerzés 143 „ 30 „ Vegyes kiadások 14 „ 24 „ összesen 899 F 6 kr. A kimutatásból mindenekelőtt megállapítható, hogy a Rozsnyói Finomedénygyár 1850-ben három festővel, 1 korongossal, 5 formázóval — közöttük egy tanulóval —, két égetővel, 1 mázőrlővel, 7 egyéb munkát végző dolgozóval és 1 üzemvezetővel működött. Ez a 20 főt kitevő személylétszám — amelyben még egyetlen női dolgozó sem szerepel — és a közel 1000 F-os havi kiadás jól bevezetett, komoly üzemre vall. Az egyes termelési tételeket közelebbről megvizsgálva, ez még szembetűnőbb. A 4 formázó 1 hónap alatt 2625 darab tányért készített, emellett ugyanezen idő alatt 2021 drb kávéspohárka, 674 drb abroncstál, és 111 drb egyéb tál készült, összesen 10 413 darab új fehéráru. Ezzel párhuzamosan a festők termelése 9484 db, tehát az üzem össztermelése 19 915 db áru.
