Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)

Cserey Éva: Két reneszánsz arcképes kályhacsempe

FERDINAND VON GOTTESGENADEN KÜNIG ZU UNGERN UND Behem Brinz und Infant in Hispanien (Erzherzog zu Osterreich) Herzog zu Burgund (zu Steyer) am Rermden (zu Crayn) zu Luxenburg und Schiesing) Marckgraff zu Merchen und Lausitz (Graf zu Tirol) Römischer Reyserlicher Meyestat Statthalter. ANNA VON GOTTES GENADEN KÜNIGIN ZU UNGERN UND Behem (.Erzherzogin zu Osterrerich). Méret: 26,6 cm X 39,2 cm. A metszet 1526-os keletkezési éve egyúttal megszabja csempénk készítésének ante-quemjét. A történelem és a heroldika segítségével a készítés idejét még jobban megközelíthetjük, és annak post-quenjét is megállapíthatjuk. A csehek I. Ferdinándot 1526. okt. 23-án koronázzák meg,

21 tehát ez időponttól viselhette az osztrák-cseh címert. Anna királyné a származását, illetve örökségét szimbolizáló címert 1521-től 1526-ig okt. 23-ig (férjhezmenetelétől cseh királynévá választásáig) használhatta. I. Ferdinándot magyar királlyá csak ez év dec. 16-án választják meg. Címerünk ugyan az egyesített osztrák-cseh címert mutatja, viszont a feliratban „UNGERN" szó szerepei. Feltételezhető tehát, hogy az „UNGERN" szó előlegezett, mely „Magyarország természetes urának"

22 választása előtt kijárt. Ä Viszont Anna ettől az időponttól a neki is kijáró cseh-magyar címer helyett csak a magyar címerrel van ábrázolva. Ez a tény pedig azt bizonyítja, hogy hazája címerének mint az „örökséget" jelentő szimbólumnak milyen nagy fontossága volt.

23 Erhardt Schoen metszetének ilyen gyors felhasználása, illetve egy díszkályhán való megjelenése csak azzal magyarázható, hogy a kályha valamely különleges alkalomra készült. Ez az alkalom nem lehetett más, mint az uralkodópár csehországi trónralépése, illetve megkoronázása. A Habsburg-ház politikai hatalomra törésének e döntő pillanatában két ősi királyságot egyszerre szerez meg politikai hatalmának kiszélesítésére. E két ősi királyságnak címereivel alkalmasint a királyi lakosztály számára készített díszkályha csempéin a királyi pár képmása mellett új hatalmukat óhajtotta szimbolikusan ábrázolni a készítő, illetve ábrázoltatta a megrendelő. így feltevésünk szerint két csempénk a cseh koronázás emlékére készült kályhát díszíthette, készítési ideje pedig 1526. aug. 29. és 1526. okt. 23. közti időre eshetett. Ugyanilyen ünnepi alkalomból vert érem után készült a wroclavi (Boroszló) Iparművészeti Múzeumban lévő kályhacsempe is.

24 Ez a felirat szerint ugyancsak Ferdinándot és Annát ábrázolja, és az előbbi római koronázásának emlékére készült, 1531-ben. Felirata után ítélve csempénk készítési idejének post-quemjét 1531-ben állapíthatjuk meg. Amint már fent említettük, igen elterjedt e korban a királyi személyek ábrázolása, melyet a divaton és a hódolaton kívül még az uralkodóház tagjainak népszerűsítési törekvése is elősegített.

25 Ebben az időben különösen I. Ferdinánd, Anna és V. Károly ábrázolásával találkozunk nemcsak a csempéken, díszedényeken, hanem a dobozokon és már tárgyakon is. Személyük — mint már fent közöltük — a hatalmas Habsburg-birodalom egy-egy részét szimbolizálta. A kor német fejedelmei és gazdag polgárai otthonában többek között ilyen csempékkel díszített kályhák is állottak. Ezek azután kályhacsempénként szétbontva, mint műtárgyak kerültek a kereskedelmi forgalomba. így került múzeumunk tulajdonába az 1904-ben vásárolt két kályhacsempe is.

2G Készítési helyére vonatkozólag semmi közelebbi adatot nem tudunk. Mivel darabjaink osztrák uralkodók képmásaival díszítettek, feltételezhetjük, hogy e területen készültek. Ilyen ábrázolás itt már a korábbi időből is ismeretes. Ilyen a vasvári ásatási emlékanyaggal rokon, és valószínűleg Ausztriában készült, Révai Lexikon, IX. K. 269. old. 22 Hóman—Szegfű: i. m. 16 old. 23 A heraldikai problémák megoldásában Kumorovitz B.-nak mondok köszönetet. 24 Strauss K. Schlesischer Keramik, Strassburg, 1928. 1928. T XI. 67. sz. Felirat: FERDIN. ANNA. SEIN. GEMAL. ROM. VNG. BEM. KÖNIG. 25 Vajer L.: Magyar uralkodók, Bp. 1942. 20 Az Iparművészeti Múzeum i. m. ltsz. alapján. 8 Iparművészeti Évkönyv — 9997 ^ i i q