Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)

Dobrorits Aladár: Haladó hagyományaink és a szocialista-realista iparművészet

Kétségtelenül igaz, hogy: :

,Az alap: a társadalom gazdasági rendje, a társadalom fejlődésének adott szakaszában. A felépítmény: a társadalom politikai, jogi, vallási, művészeti és filozófiai nézetei és az ezeknek megfelelő politikai, jogi és egyéb intézmények. Minden alapnak megvan a saját, neki megfelelő felépítménye."

9 Az is igaz, hogy „a felépítmény nincs közvetlen kapcsolatban a termeléssel, az ember termelő tevékenységével. Csak közvetve, a gazdasági életen keresztül, az alapon keresztül van kapcsolata a termeléssel. Éppen ezért a felépítmény a termelőerők fejlődésének színvonalában beállított változásokat nem egyszerre és nem közvetlenül, hanem az alapban végbement változások után, a termelésben történt változásokon, az alapban már végbement változásokon keresztül tükrözi vissza."

10 Azonban ugyanúgy igaz, hogy ,,a felépítményt az alap hozza létre, ez azonban nem azt jelenti, hogy a felépítmény pusztán visszatükrözi az alapot, hogy passzív, semleges, közömbös magatartást tanúsít alapjának sorsa 'iránt, az osztályok sorsa, a rend jellege iránt, ellenkezőleg, miután létrejött, hatalmas cselekvő erővé válik, tevékenyen hozzájárul alapjának kialakulásához, megerősödéséhez, mindent megtesz, hogy segítsen az új rendnek a régi alap és a régi osztályok felszámolásában és megszüntetésében."

11 Hogyan látjuk mi az iparművészet helyzetét ebben a megvilágításban? Az iparművészeti tárgy, mondottuk, mint használati tárgy se nem alap, se nem felépítmény jellegű, mint műalkotás a felépítményhez tartozik. Az iparművészeti termelő tevékenység, különösen a manufakturális, a nagyüzemi termelés a társadalom gazdasági rendjével, az alappal szorosan összefügg. Az iparművészeti alkotásnál, melynek létrejötte a technikai, technológiai eljárástól elválaszthatatlan, lényeges az a körülmény is, hogy az új és új technológiai eljárással, új anyagok alkalmazásával, az emberiség technikai és tudományos fejlődésével, a termelőerők fejlődésével menynyiben függ össze. Mert ,,a termelés második sajátossága abban áll, hogy a termelés változása és fejlődése mindig a termelőerők változásával és fejlődésével kezdődik, mindenekelőtt a termelési eszközök változásával és fejlődésével. Először megváltoznak és fejlődnek a társadalom termelőerői, s csak ezután, ezektől a változásoktól függően és ezeknek megfelelően változnak az emberek termelési viszonyai, gazdasági viszonyai. . ,"

12 Ez a \ény az iparművészeti alkotásra nézve, figyelembe véve a fentebb megállapított összefüggéseket, igen nagy jelentőségű. Az iparművészeti alkotás haladó jellegének megállapításánál figyelembe kell vennünk, hogy megjelenését, formai kialakulását a társadalom felfelé ívelő erői, feltörekvő rétegeinek szükségletei idézték-e elő, vagy fordítva. Másfelől az iparművészeti alkotásnál, melynek létrejötte a technikai, technológiai eljárástól elválaszthatatlan, lényeges az a körülmény is, hogy új és új technológiai eljárások, anyagok felfedezésével, az emberiség technikai és tudományos fejlődésével mennyiben függ össze. Elavult vagy a fejlődéssel szembehelyezkedő technikai eljárások esetében a még oly haladónak ítélt formai vagy tartalmi elemek értékükből feltétlenül vesztenek, új technológiai eljáf

» Sztálin: i. m. 223. old. 10 Sztálin: i. m. 224. old. M Sztálin: i. h. 12 Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának Története. Szikra 1948. 104 old.