Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)
Pataky Dénesné: Höroldt és műhelyének meisseni porcelánjai magyar gyűjteményekben
arany és vörös lomb- és fonadékdíszes szélű kartusok kikötőjelenetein, a hordók mellett állókban visszatérnek az előző korszak díszes öltözetű kínai alakjai. Az öblítőcsészén sokalakos remekművű kikötői jelenet hajókirakodást mutat, a másik oldalon országúton haladó ekhós szekérfogat, előtérben pasztózusan kezelt nagy fa, az öblítőcsésze belsejében táborozás sátrakkal, előtérben nagy fákkal. A jelenetekben az alakokat Höroldt sokszor merészen átvágta, vagy a nézőnek háttal állította. A kép mélysége ezáltal fokozódott. A kikötőjelenetek hátterében mindig vitorláshajók állanak, amelyek, mint pl. a kávéskannán és az Iparművészeti Múzeum vázáján (76. kép) levők, rokonságba hozhatók többek közt Jan van de Capelle 3 * folyóparti képeivel és Ludolf Backhuisen 32 amsterdami és rotterdami kikötőt ábrázoló metszeteivel; de Höroldt saját ízlésében átfogalmazta azokat. A csészéket és tányérokat finom indás aranyszegély keretezi. A reggelizőkészlet pompás kompozíciói, a könnyed és biztos rajz, a rendkívüli formagazdagság és a jeleneteket elöntő varázsos harmónia a színkezelés szépségével együtt bizonyítja állításunkat. A készlet Höroldt tehetsége teljében, 1730 körül készült. (Jelzése kis kék kard.) A másik két, esetleg Höroldtnak tulajdonítható, bár az előbbinél kevésbé kvalitásos munka az Iparművészeti Múzeum (52 3238) és pár darabja (15 631 ltsz.) a 76. képen látható fedeles vázája, amelyek igen hasonlóak az egykori budapesti Gerhardt- gyűjtemény (287. ltsz.) fedeles vázájához.3 A különleges formájú, alul nyolcszögű, felül tölcséresen kiszélesedő vázákat gazdag arany^, lomb- és fonadékdíszes csipkeszegély keretezi a szájnyílás körül. Az alsó részt csúcsbafutó medaillonokban miniatúrafestésű bíbor és vasvörös camaieu-kikötőjelenetek díszítik, amelyek festésében Höroldt műhelye is közreműködött. A fő jelenet azonban Höroldttal hozható kapcsolatba az 52 3238-as jelzésűn két, csomagokra támaszkodó parasztalak kivételével. A vázákat körül elegáns és könnyed vonalvezetésű, igen kvalitásos kikötői jelenet borítja, vitorlásokkal, csónakokkal, előkelő európai és török kereskedőkkel, rakodó és pihenő munkásokkal. A 76. képen ábrázolt vázán visszatér a kerekbástyás egzotikus kikötőrészlet, amelyet Perl Ödön készletéről már ismerünk, de a pálmafák mellett antik oszlop romjai tűnnek fel. A kikötőben európai főúri hölgyek nagy napernyők alatt nemes urakkal sétálnak. Az alakok dekoratív hatása igen nagy, különösen az öltözetekben, a jelenet nagyon változatos és gazdagon motivált, a vízen például vitorláshajók pompás sora úszik. A jelenet rendkívül levegős, kitűnő szín- és térhatású. 1735 körül készülhetett. (Kék kard jegy 4-es arannyal. Az aranyszám főúri rendelésre készített darabot jelent.) * Magyar gyűjteményeink több kiváló darabja képviseli a Höroldt modorában készült meisseni alkotásokat. Mint fentebb jeleztük, a festők nevét megállapítani lehetetlen. A különféle arany számjegyek és betűjelzések sem vezetnek eredményre. A meisseni gyár festői, hogy. szűkös keresetüket növeljék, az ismételt tilalom ellenére 34 hazacsempésztek festetlen porcelánokat, amelyeket titokban megfestettek és eladtak. Ez az ún. házifestés „Hausmaler u-ei a XVIII. sz. első felében virágzott Meissenben. Néhány darabon a névjelzés is fennmaradt, és ennek alapján, némely meisseni gyárban dolgozó festő műveit stíluskritikai alapon meg lehet állapítani. A meisseni gyári iratokból a festők nevét ismerjük ugyan, de a hausmalerként is működő festők némely munkáin kívül ebből a müvekre nemigen lehet következtetni. Höroldt Meissenben már első évében két festősegéddel Heintzevel és Hornnal dolgozott, 35 Heintzet mint legjobb segédeinek egyikét emlegette 1731-ben. Az arany chinoiseriek festésében a Böttger idejében már a gyár alkalmazásában álló Funcke aranyozó is hathatósan közreműködött. 36 1725-ben Höroldt már 10 segéddel, 5 inassal, 1731-ben 25 segéddel és 11 inassal, 1751-ben már 190 festővel dolgozott. Az ifjabb Mehlhorn 1721-ben mázalatti kéket festet, de festőként működött ekkor August Dietze, Hans Gottlob Hermann, a következő években Friedrich Wolf, Philipp Ernst Schindler, Petrus Hochorst és Johann Gottlob Schlimpert, Leonhard Koch, A. Löwen31—32 F w. H. Hollstein: Duth and Flemish Etchings Engravings and Woodcuts. (1450 -1700.) Amsterdam. 33 Gerhardt-gyűjt. aukció. 34 Pazaurek id. m. 277 P35 Berling, Festschrift, 16 pp. , 36 Thieme-Becker: Lexikon.
