Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)

Pataky Dénesné: Höroldt és műhelyének meisseni porcelánjai magyar gyűjteményekben

Höroldt arany chinoiseriejeinak szép példája az Iparművészeti Múzeum 1720 Körül készült komatálja (3964. ltsz.), amelyen arany lambrequines talapzaton, rendkívül könnyed körvonallal festett, kertben lovagló kínai és egy mandarin két szolgával latható. A kitűnő kompozíció és az igen jó folthatás miatt bátran Höroldt művének tulajdonítható. Múzeumunk (13.735 ltsz.) kék merkurbottal jelzett csészécskéjén és alján (72. kép) finomsága és könnyed vonalvezetése miatt ugyancsak Höroldt • munkájának tekinthető festés díszítik. 1725 körül készült. Félrozettás, arany peremszegélyének jellege még korábbi. A csészécskén színes kínai pagoda, az aljon „indiai virágbokrok" között előkelő kínai ifjú látható. Az ifjú alakja már részletező felfogással megoldott, kifejező, dekoratív vonalvezetésű. A jelenet sík jellegű, de az alak plaszticitása már tért éreztet. Ezért készítési ideje pár évvel előzhette meg gyűjteményünk csemegés tányérjának (73. kép) és a Ráth-gyűjteménybeli hordócskának — melyek szintén Höroldt műveinek tulajdoníthatók — keletkezési idejét. Csemegéstányérunkon már erősebb francia hatás érezhető a rokokóba hajló aranyrácsos peremen a váltakozó elrendezésű hat- és háromkaréjos medaillonokban elhelyezett, a chinoiserie-t felváltó, Höroldt második korszakára utaló kikötő- és főúri társasági jelenetekben, amelyeket miniatűraszerű felfogásban, brilliánsan csillogó színekkel festett meg. A kisebb medaillonokban megjelenik a meisseni virágkor késői szakaszára jellemző bíborszínű camaieu-festés kis, virágokkal telt kosarak alakjában. A tányér öblében Höroldt egyik legfinomabb chinoiserie-jelenete. A kagylódíszes emelvényen középen előkelő kínai nő áll, gyermekét karján tartva, előtte madárárus, a gyermek a madarak felé kap. A másik oldalon indiai virágokkal telt váza. Kétoldalt alacsonyabb emelvényen két előkelő kínai ül, az egyik a kezében gyümölcsöt tartva hívja a gyermeket, a másik kezében ecsettel, lábánál írószeres dobozzal festeni készül. A levegőben rovarok repkednek. Az alakok vonalvezetése érzékeny és nagyon dekoratív, a figurák plasztikusan formázottak. A dekoratív hatást a díszes ruházat még jobban kiemeli. A színharmónia igen előkelő, vörös-bíbor-arany-fekete és kevés, de drágakőszerűen ragyogó más színű színfolttal élénkített. A gyümölcsöt tartó mandarin alakja felfogásában és vonalvezetésében igen hasonló a már említett W. Franks gyűjteményében levő „Keil" jelzésű kupán ábrázolt figurához. Az egész jelenetet bensőség, szelíd harmónia lengi át, az előkelőség hangulata árad belőle. A jelenet meseszerűségét a festő a díszes emelvény áttörésével és a négykaréjos áttörésekbe helyezett bíbor és lila camaieu-kikötőjelenetekkel fokozta. A tányér fenekén nagy, mázalatti kék kardos jelzés is 1730 körülire utalja Höroldt e kiváló alkotását. A Ráth-gyűjtemény sárgán alapozott hordócskája (74. kép) stílusjegyei szerint ugyancsak ebből az időből vagy kevéssel későbbről származik. Elő- és hátlapján fehéralapon aranyozott barokk dús lombdíszes emelvényen indiai virágbokrok és egzotikus fák között előkelő kínaiakat ábrázolt a festő, szolgáikkal, beszélgetés vagy szertartás közben. Az emelvény lombdíszét aranyozott szegélyű fehér médaillon töri át bíborszínű camaieu tengeri jelenettel, miniatúraszerű felfogásban. A színharmónia a tányéréval azonos. A hordócska abroncsait kis karéjos fehér medaillonokban színes, vasvörös vagy bíbor camaieu- kikötőjelenetek díszítik, amelyek közül már nem mind Höroldt alkotása. A hordócska azonban remekmű, és teljes egészében Höroldt szellemét sugározza. Faun és nimfa alakjával díszített emelvénye Kaendler szellemében, valószínűleg Eberlein mintája után készült 1735 körül. Höroldt második korszakát magyar gyűjteményeinkben Perl Ödön reggelizőkészlete és az Iparművészeti Múzeum két fedeles pohara (52.3238 és 15.631 ltsz.) képviselik. Perl Ödön gyűjteményének reggelizőkészlete (78. kép) teás- és kávéskannából, három csokoládéscsészéből, három feketéscsészéből és aljából és egy öblítőcsészéből áll. Alapszíne kissé fémfényű mályvaszín, amelyen aranysz.egényes négykaréjos fehér medaillonokban helyezte el a festő a jeleneteket. A teáskannán pálmafák alatt az előtérben török, kínai és más kereskedők beszélgetnek a *kerek bástyával védett kikötőben, a másik oldalon hordókon ülve üzleteket kötnek a kikötőben. A kávéskannán francia divat szerint öltözött gazdag európai urak sétálnak az ugyancsak mozgalmas kikötőben. A csokoládéscsészéken visszatér a pálmafás kikötőábrázolás, sétáló európai és török kereskedőkkel, rakodómunkások rakodnak ki a hajókból, vagy kis csoportokba verődve a bástya tövében élvezik a semmittevést, vagy a folyóparton sétálnak. A kávéscsészéken folyóparton horgásznak, az aljakon á finom, könnyed, gazdag