Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)
Pataky Dénesné: Höroldt és műhelyének meisseni porcelánjai magyar gyűjteményekben
Már korai periódusában felhasználta Böttger alacsonytüzü színeit is a kínai alakok festésére, 1722-ben pedig saját tüzes színeivel a kínai mesevilág életteljességét még fokozta. Az 1720-as évek közepén kialakult a chinoiseriek újabb megjelenési módja, a finom, könnyed, gazdag arany és vörös lomb- és íonatdíszítéses, csipkeszegélyű kartusba helyezett kínaias jelenetek, melyek az első korszakbeli Höroldt-porcelánok fő jellegzetességgel. A fond-porcelánokoh négykaréjos medaillonba helyezte chinoiserjeait, amint az 1727-ben festett sárgaalapos, jelzett, datált vázáján 2 ' látható. A kínai alakok kicsinyek és finomak ezekben a kartusokban, mintázásuk részletezőbb, plasztikusabb, körvonalaik ritmikusabbak, de a jelenet jórészét felhővel tarkított ég borítja, ez adja meg az alakok mélyebb térbeliségét. A fejlődés nyomon kísérhető a drezdai porcelángyűjtemény még jelzés előtti időből (1723) származó darabjain. 22 Az árnyképhatást felváltotta a képhatás, később azonban, 1726—27 között magasabb fokon a képszerűséget egyesítette a sziluett-hatással. A finom, előkelő jelenetek a medaillonok kis részét foglalják el, javarészét a fehéres ég tölti ki, érvényre juttatva a fehér porcelán szépségét. Ezek az ábrázolások Höroldt művészetének teljét adják, egy tetőpontjára érkező főúri kultúra maradandó művészeti emlékei. Höroldt kínai modorú díszítményeinek másik csoportját a távol-keleti porcelán szorosabb mintaképül vételével Erős Ágost számára készített dísztányérok, nagyobb vázák és étkészletek mutatják. (1725—35). A „japán palota" részére készült vázák és tányérok díszükben a Kakiemon és Imari porcelánt utánozták, rendkívül színesen, színesebben mint előképeik. 2 3 Höroldt a kínai „famille verte"-nek nevezett porcelánokat is utánozta, de a díszítő motívumokat több-kevesebb szabadsággal használta fel. Erős Ágcst számára készültek az első étkészletek (1731), amelyek tervezésében Höroldt a távolkeleti porcelánmotívumokra támaszkodott ugyan, de európai ízlésben átfogalmazta azokat. A színes chinoiserie-jelenetek mesevilága után második korszakában, 1730 körül Európa ígéretföldjét ábrázolta a francia és németalföldi festmények és metszetek után. Ez utóbbiak francia megrendelők révén nagy tömegben kerültek a meisseni gyárba. 24 A remekbe rajzolt kis kartusokon a francia rokokó, Watteau, Boucher, Lancret, Pater parfümös főúri világa keveredik a XVIII. századi hollandus festők és metszők kikötőjeleneteivel és folyóparti tájaival. Höroldt nem másolta e mesterek alkotásait, csak szellemüket és a kompozíció egyes részletét vette át, s az összegyűjtött elemekből építette fel kicsiny, de mégis igen változatos formakincsét, melyet ragyogó színezéssel párosított, dekoratív felfogásban alakított át és harmonikus szellemének varázsával árasztott el. Szerkezeti elve a francia ideális tájképekhez kapcsolódott: az előtérben oldalt nagy fák és hajók, köztük kilátás nyílik mélyhorizontú tengerparti kikötőre, vitorláshajókkal, néhány épülettel, vagy partrészletre romokkal. Az előtérben gazdag urak, előkelő keleti (török) 23 kereskedők beszélgetnek, munkások hordókon ülve pihennek, horgásznak, vagy hajóból rakodnak ki, főúri hölgyek sétálnak szolgálóikkal, nemes urak vadászatra, vagy csatára készülnek. A tájnak Höroldt sokszor egzotikus jelleget ad a pálmafákkal, amelyek európai fák közelében nőnek, így a meseszerű jelleg, a realista ízű ábrázolás ellenére is erős. A tájak semmiféle ismert európai tájra nem hasonlítanak. A kicsiny, kitűnően modellált alakokat legtöbbször az előtér egyik oldalán kis csoportokba tömöríti Höroldt. A kép jórészét itt is, mint a chinoiserieknél a néhol felhőfoszlányos ég borítja és teszi igen levegőssé. Az 1740-es években a rokokó térhódításával a pásztorjelenetek is megjelentek Höroldt porcelánjain. Höroldt e díszítményekkel a legelragadóbb bájú európai porcelánstílust teremtette meg, melynek hatása az európai porcelánművészetben egy évszázad múltán is erősen érezhető maradt, s a miniaturaszerű kis jelenetekben még ma sem múlt el nyomtalanul. , 21 Zimmermann id. m. 70. p. Őrzési helye: Rezidenzschloss Dresden. 22 Zimmermann, Die Chinoiserien Heroidts. (Mitteilungen aus den sächsischen Kunstsammlungen. 1912, 71 p. 23 Legnagyobb részük a II. világháború előtt a drezdai kastélyban. 24 Zimmermann id. m. 25 A gyár ekkor élénk kereskedelmi összeköttetésben állt Törökországgal. V. ö. Berling és Zimmermann id. művét.
