Tarsoly. Vezérlő kalauz, különféle traktátumok. 5. (Budapest, 1988-89)

EMLÉKEZZÜNK ELEINKRE - A prágai Szent István-kard (Zarnóczki Attila)

mindkét oldalán vércsatorna van, amelyek az átcsiszolások során elhalványultak. Az egyik csatornában igen elmosódottan az ULFBERTH szó - a penge feltételezett készítőjének neve - olvasható. A markolatot újkori bontás takarja, amelyet az 1791-es restauráláskor készítettek. A markolatgomb és az ellenző csontból készült. Mindkettő faragással díszített, bár a sok használattól erősen kopottak. Ezek az erős kopások azt bizonyítják, hogy nem díszkard, hanem sokszor használt fegyver volt. A Szent István-kard jelentőségét e csontfaragványok művészettörténeti értéke adja. Az ábrázolás egy központi csomóból kiinduló és sugarasan szétterülő palmetta-kompozíció. Alapmotívuma egy profilból ábrázolt szimmetrikus állatpár, amelyet bonyolult szalagfonatok kereteznek. A csontfaragás az ún. északi germán állatornamentika körébe tartozik, amely sok évszázados fejlődése során a germán mitológia ábrázolásai és az ősi keleti állatküzdelmi jeleneteket vegyítette. Maga az ún. germán állatstílus a VI-XI. század folyamán általánosan elterjedt mind Nyugat-Európában, mind a keleti nomád népek művészetében. A viking kardok magyarországi elterjedése mutatja, hogy a X-XI. században általánosan használtak voltak. Elsősorban a