Tarsoly. Vezérlő kalauz, különféle traktátumok. 5. (Budapest, 1988-89)

TÁRGY ÉS TÖRTÉNELEM - Az 1-102 jelű "CSÍZ"-zel kezdődött (Markó György)

Az 1-102 lajstromjelet viselő repülőgép ünnepélyes külsőségek között került az első repülő alakulat birtokába. Az esemény jelentőségét jelzi, hogy az április 5-i átadáson megjelent Pálffy György altábornagy, a honvédség felügyelője és Sólyom László altábornagy, a katonai csoport (vezérkar) főnöke is. Itt nem egyszerűen egy vászonborítású iskolagépről volt szó, hanem a Magyar Néphadsereg egyik új fegyvernemének megszületéséről! Az ezüst színűre festett repülőgép szárnyaira alul és fölül piros körbe foglalt fehér háromszöget és abba zöld pontot festettek, míg a farokfelületeken piros-fehér-zöld színű sávozást alkalmaztak. Ez volt a Magyar Néphadsereg repülőgépei részére 1948. április 14-én elsőként rendszeresített felségjelvény! A repülőgéppel még aznap megkezdődött az új hatalomhoz hű tiszti iskolások kiképzése. Nemsokára újabb példányok követték az M02-est. 1948 és 1949 között összesen 16 darab helyreállítása történt meg. Az elkészült repülőgépek a „Csíz" típusnevet és az 1-101—1-116 közötti lajstromjeleket kapták. Az I-102-es további sorsát levéltári iratok alapján nehéz követni. Még 1948 nyarán kisebb baleset érte, motorjának egyik hengerfeje megrepedt. 1948 őszén a „Csíz"-eket - köztük az I-102-es jelűt is - átadták a sportrepülőknek, ahol az 50-es évek közepéig több száz fiatal ismerkedett meg általuk a repülés alapjaival. BRIGANTIN Osztott lemezes vértezet, amelynek egyik változatánál a lemezkék tetőcserepezéshez hasonlóan vannak egymáshoz szegecselve, a másiknál a lemezkék mozaik módra egymás mellett helyezkednek el. A lemezek tulajdonképpen a páncél bélését képezik, külső oldalakon csupán a szegecsfejek láthatók. Feltehetően Itáliában keletkezett, a XIV. században. Franciaországban ezzel a „vérttel" felszerelt gyalogos katonákat „brigand"-oknak nevezték. Valószínűleg ebből származik brigád szavunk is.