Tarsoly. Vezérlő kalauz, különféle traktátumok. 5. (Budapest, 1988-89)

EMLÉKEZZÜNK ELEINKRE - "A haza parancsolt..." (Szoleczky Emese)

A zászló címeres oldalát nézve azonban meglepődhet a jellegzetes keretben olaj- és tölgyfaággal övezve korona nélküli címert lát: szív alakú pajzsban ezüst alapon három zöld pólya, a pólyákban egymással szembe lépdelő 2-2 arany oroszlán, az első és a harmadik pólyában az oroszlánok között piros szív. E címer kísértetiesen hasonlít az I. Imre uralkodása alatt 1202-ben kelt egy királyi oklevél arany bulláján láthatóval; a győzhetetlen oroszlános címerrel. Ez a címer már sok álmatlan éjszakát okozott a heraldikusoknak: csak Imre, illetve öccse II. András korából ismert, ráadásul a vágások és az oroszlánok száma is változó. Értelmezésük és eredetük is vitatott: sokan az Árpádok címerállatát látták bennük, mások akárcsak az ezüst vágásokat - nyugati hatásnak vagy ellenkezőleg keleti eredetűnek tekintik. Megnyugtató magyarázat eleddig nem született. Egy azonban bizonyos: 1235 után végleg eltűntek a használatból! Hogy mégis hogyan kerülnek egy, és csakis egy honvédzászlóra s ráadásul úgy, a színezés nem vörös-ezüst, hanem zöld-ezüst (bár így a vörös szívekkel együtt a nemzeti színeket mutatják) ennek eldöntése további feladatokat ró a kutatásra, nemkülönben az is, hogy miért nincs korona egy, a trónfosztás előtt készült címer fölött (ha a zászló valóban a Bocskai szabadcsapat eredeti zászlója volt és így a trónfosztás előtt készült): miért vetődött föl e címer használatának lehetősége, miért nem lett belőle semmi és végül hogyan és hol készült el ez a teljesen szabályszerűtlen „szabályszerű" honvédzászló? „A haza parancsolt..." Rómer Ferenc Flórist (1815-1889) méltán tartjuk számon nemzeti régészetünk atyjaként, a hazai archeológia első rendszeres művelőjeként. Közismert, hogy 15 évesen a bencés szerzetbe lépett, s kizárólag tehetsége révén 30 éves korára a pozsonyi királyi „feltanoda", azaz akadémia tanára lett. Mai szemmel nézve lenyűgözően sokoldalú tudós volt: bár élete második felében a humán tudományok, az archeológia és a muzeológia képviselőjeként szerzett hírnevet - „kollégaként" is, hiszen 1869-től a Nemzeti Múzeum régiségtárának őre, mai szóval muzeológusa volt - fiatalon legalább