Tarsoly. Vezérlő kalauz, különféle traktátumok. 4. (Budapest, 1987-88)

HÁZUNK TÁJA - Új képraktár a múzeumban (Körömi Joachim)

lentőségét. J. Haüy 1687-ben készült helyszínrajzán már nem szerepel az ábrázolása, így azt állapíthatjuk meg, hogy valamikor a XVII. században szüntették meg vagy valamelyik ostrom során pusztult el. A XIII. századi városfal azonban a XVII. században is állt még, az 1686-os ostrom idején is védelmi feladatokat látott el. Falkoronája a mai udvarszint alatt, mintegy 1 méterrel található. A korai városfalhoz, vagy patkótornyok, vagy négyzetes tornyok csatlakoznak, melyek úgy 50 méterre követték egymást. E tornyokból ma mindössze egy látható, ez a palota területén található, a mai Mátyás-Szép Ilonka kúttól nyugatra. A XIII. századi városfal belső oldalán valaha házak álltak, egy XIII. századi falsarkot meg is találtunk. E korai házakat sokszor - mint ez itt is megfigyelhető volt - közvetlenül a sziklára építették. Több, egymás után elhelyezkedő pince is előkerült. Ezek egyikét még a törökök is használták, mint azt a pincében talált, e korból származó leletanyag is bizonyítja. A leletanyag nagy része egykor használt kerámiaedény töredéke, de találtunk XIII. századi, XVI. és XVII. századi ezüstből készült pénzeket is, melyek nagyban elősegítik a kormeghatározást. A toronytól délre folytatott kutatások következtében nagy mennyiségű XIII. századi emlékanyag került elő, sőt XII. századi kerámiatöredékeket is találtunk. Ezek a leletek tovább erősítik azt a feltételezést, hogy a XIII. században ezen a területen valamilyen település állt. Az ásatás tovább folytatódik, így remélhetőleg még sok érdekes, említésre méltó lelet és egykori falmaradvány kerül még felszínre erről a területről. Ha ez a feltárás majdan befejeződik, akkor a budai Vár északi részéről sokkal többet fogunk tudni mint ma. \ ÚJ KÉPRAKTÁR A MÚZEUMBAN A múzeumok igen fontos feladata a műtárgyak bemutatása mell ett az egyre szaporodó, pillanatnyilag kiállításra nem kerülő muzeális tárgyak szakszerű tárolása. A raktározási problémák a múzeumlátogatók előtt rejtve maradnak, megoldásuk azonban egyre több fejtörést okoz a szakembereknek. Ajó raktárhelyiség kialakításánál több szempontot kell figyelembe venni: pl. vízfestményeket, rajzokat és fényképeket napfénytől elzárt helyen szabad tárolni; más hőmérséklet és páratartalom igénye van a textíliának, a fának és a fémnek; helyszűke miatt továbbá igen fontos a jó helykihasználás. Múzeumunk vezetése 1983-ban döntött új festményraktár létesítéséről. Szükségességét a régi raktárhelyiség szűkössége és a polcos rendszerű tárolás szakszerűtlensége indokolta. A festményraktár céljára kapott 55 m

2 alapterületű, 4,2 méter magas helyiséggel úgy kellett tervezni, hogy minél több képet tudjunk benne elhelyezni áttekinthetően, a sérülési veszély teljes kizárásával. Erre a feladatra az ún. keretes tárolás tűnt a legalkalmasabbnak, melynek lényege, hogy a szorosan egymás mellett függő, drótszövettel bevont nagyméretű