Tarsoly. Vezérlő kalauz, különféle traktátumok. 4. (Budapest, 1987-88)

TÁRGY ÉS TÖRTÉNELEM - A magyar királyi honvédség 1938 M. csapatzászlója (Kottra Györgyi)

sítését írta elő, melyben a csapatzászló felszentelési ünnepségét és a zászló történetét kellett rögzíteni. A zászló elkészíttetéséről és költségei fedezéséről az adományozónak kellett gondoskodnia. A zászló forrásait három irányba kereshetjük. Egyrészt erőteljesen hangsúlyozza az 1848-as honvédzászlók hagyományához való kötődést egész összképe: fehér alap, zöld-piros szegély, címer és Madonna-kép, másrészt az álló figura köti a cs. kir. zászlókhoz, míg a lebegő angyalok által tartott középcímer a 68-as magyar királyság honvédségi zászlókat idézi. Az ábrázolások - a hagyományőrzésen túl - a kor ideológiai tartalmát is hordozzák: a Magyarok Nagyasszonya az ország katolicizmusára, a középcímer - mivel itt igénycímerként jelentkezik, hisz a felvett címerekhez tartozó területek nem voltak az ország - a reviziós vágyakat sugallja. A zászlórendelet kibocsátása után gyors tempóban adták ki az új csapatzászlókat, még a háború éveiben is, de életük, használatuk néhány esztendőre korlátozódott. A háborúban megsemmisültek, zsákmányul estek, elkallódtak, a felszabadulás után használatuk azonnal megszűnt. A megmaradtak vagy eltűntek, vagy - töredékük - a Hadtörténeti Múzeumba került. Mivel még a lappangó 38 M magyar királyság csapatzászlók'összegyűjtése lehetőségének 24. órájában vagyunk és múzeumunk minden, történelmünkkel kapcsolatos anyagot megőrzésre érdemesnek tart, ezért igen nagy örömmel vettük és vesszük, ha egy-egy 38-as zászló felbukkan és tulajdonunkba kerül, ahogy az az elmúlt esztendőben történt, amikor is két ilyen zászlót juttattak el hozzánk. A bajai 16. határvadász zászlóalj 1940-ben Baja városa által adományozott zászlója és a kárpátaljai 1. honvéd hegyi tüzérosztály 1942-ben kapott zászlója. A két zászlót magánszemélyek őrizték több, mint negyven évig: az elsőt az alakulat tisztjei Angliában, majd Kanadában és adományozás útján került vissza. A tüzérzászlót 1944 decemberében az országúton elhajítva találta megőrzője, aki a múlt esztendőben immár végleges megőrzési helyére juttatta.