Tarsoly. Vezérlő kalauz, különféle traktátumok. 3. (Budapest, 1986-87)

EMLÉKEZZÜNK ELEINKRE - Tüzérek a budai várostromában (Domokos György)

hetet is be akart állítani, így ez is sok munkát adott. Hajnaltájt megnőtt a sürgésforgás. A tűzmesterek még egyszer ellenőrizték, hogy minden a helyén van-e: pemete, lőporkanál, döröckölő, csutak és kóc a fojtáshoz, kanóc, célzóléc. Hatalmas dézsákban ekkor hozták az ecetes vizet és a bőröket, amelyekkel majd a bronzcsöveket hűtik, mert ha túlhevülnek, könnyen megrepedhetnek. Megjött az utasítás az ágyúzás megkezdésére. A parancs-szó hallatán a segédek a pemetével végigtörülték a cső belsejét, majd a mesterek az előre gondosan kimért fél golyósúlynyi lőport a kanállal betöltötték abba. Erre azután a döröckölővel ráverték az első fojtást, majd következett a golyó és a második fojtás. Mostmár csak a gyújtólyukat kellett egy hosszú tűvel megtisztítani, hogy a finom gyújtóporral felporozhassák. Amikor mindezzel elkészültek, Miethen ezredes a célzóléc segítségével beállította az ágyú csövét a kívánt szögbe, majd pedig ékkel rögzítette azt. Miethen jelére a gyújtólyukhoz emelték az izzó kanócot. A dörrenés megreszkettette a levegőt, és a budai hegyek, amelyek amfiteátrum-szerűén veszik körül a Várat, sokszorosan visszaverték azt. A jelenet naponta vagy ötvenszer-hatvanszor ismétlődött minden egyes ágyúnál. Ugyanezen a napon ezektől jobbra négy mozsár is megszólalt, és magas íven szálló bombáik láthatóan zavart támasztottak a falak mögött, a becsapódások nyomán itt is, ott is tüzek lángoltak fel a házak között. Amikor pedig július második napján mind a tizenkét 24 fontos és nyolc mozsár egyszerre nyitott tüzet, a robaj szinte elviselhetetlennek tetszett. Az ágyúk a fal tövét vették célba, hogy annak alátámasztását szétrombolják, s így a fal - amint remélték saját súlyától összeomlik majd. Az egyik rés a sarki rondellától, vagy ahogy a törökök nevezték, a Toprak kuleszitől (Földtorony) balra, a másik pedig a szomszédos Sziavus pasa rondellájától jobbra keletkezett. A török nem nézhette ezt tétlenül. A Bécsi kapu melletti Murád pasa-rondellára felvontak 3 nagy ágyút és 3 mozsarat, Miethen ezredes azonban nem sok időt engedett nekik, pontos lövései egy nap alatt elnémították a török lövegeket. Az ostrommunkálatok gyors előrehaladtával sorra létesültek a további ágyúállások és mozsárteknők. A súlyos emberáldozatok ellenére a császári és brandenburgi katonák lendülete nem csökkent, jóllehet július ötödikén és kilencedikén a török janicsárok és szpáhik nagyerejű kirohanásait is vissza kellett verniök. A vívóárkok között, a faltól csupán 45 lépésre egy kilencágyús réstörő üteg, a brandenburgiaknál egy ugyanekkora, a Svábhegyen egy ötágyús üteg készült el. A városfalon kívüli 12 ostromágyú balján 22 darab háromfontos mezei ágyút, „Falkonet"-eket helyeztek el, amelyek tüzes- és robbanógolyóikkal a töröknek a rések elzárására készült fa rohamgátjait és a faépületeket igyekeztek felégetni. Az ágyúk mellett sok mozsarat, kicsit és nagyot egyaránt, állítottak fel. Michael Miethen naphosszat az ágyúk körül tevékenykedett. Parancsokat