Tarsoly. Vezérlő kalauz, különféle traktátumok. 3. (Budapest, 1986-87)

GÁBOR ÁRON TÜZÉRMÚZEUM, VÁRPALOTA - A löveg (Lugosi József)

amelyek közül a huzagolt cső vált be. A lövegek lőtávolságának növekedése egyre bonyolultabbá és nehezebbé tette a lovasság és a gyalogság harcba lépé­sét. Mind nagyobb jelentőségre tett szert az erőkkel, eszközökkel és a tűzzel való manőverezés. A tűz szerepe a harcban és a hadműveletben egyre jelen­tősebbé vált. A szabadságharc honvédtüzérségének megszervezése 1848 májusában kez­dődött - toborzással. Szeptemberig felszereltek és kiképeztek néhány gyalo­gos- és lovasüteget. A fiatal honvédtüzérség a pákozdi ütközetben már nagy­szerűen megállta helyét. Nagy nehézséget jelentett a löveganyag és a kiképzett tüzérek hiánya. Kos­suth a tüzérség fejlesztésére különös gondot fordított. Az országban sok helyütt létesítettek kisebb ágyúöntő, puskapor- és lövedékkészítő üzemeket. Erdélyben az első honvéd tüzérséget Gábor Áron szervezte meg és a legény­séget is ő toborozta. Gábor Áron és társai irányították az ágyú- és lőszergyártást is. A múlt század második felében a lövegek fő szerkezeti elemei is jelentősen megváltoztak. Megjelentek a huzagolt csövek, a füstnélküli lőpor, az ágyú­golyót felváltotta a hosszúkás lövedék. A csöveket nyitható zárszerkezettel lát­ták el, amelyek lehetővé tették a csőfar felőli töltést. Ezzel lényegesen gyor­sabbá vált a tüzelés üteme. A lassan elterjedő hátultöltő lövegek zárszerkezete azonban még nem volt tökéletes, ezért több ország - így Ausztria is - visszatért az előtöltő, huzagolt-csövű lövegek gyártásához. Az elől-, illetve hátultöltő lövegek előnyei feletti vita a lapos ékzár és a töltényhüvely feltalálásával eldőlt. A huzagolt csövű, hátultöltő lövegek elterjedése jelentős fordulatot hozott a tü­zérség történetében. A cső hátrasiklásának megoldása a 19. század végéig váratott magára, ami­kor is megszületett a ma használatos hátrasiklásos csőrendszer. Az acélgyártás egyre fejlettebb módszereinek elterjedésével lépésről lépésre kiszorult a bronz­cső, előtérbe kerültek a kovácsolt csövek, a fatalpakat pedig kiszorították a lemezből szegecselt szekrényes talpak. A páncélozott mozgó célok megjele­nése a nagy kezdősebességű, lapos röppályájú ágyúk használatát eredmé­nyezte. Az első világháború végén tömegesen bevetett harci repülőegységek ellen ki­fejlesztették, tökéletesítették a légvédelmi ágyúkat. A két világháború között a tábori lövegeket gyors ütemben fejlesztették. A szekrényes lafettákat kiszorították a terpesztalpak. Jelentős mértékben kor­szerűsítették a járműszerkezeteket. Létrehozták a csőszájfékeket. A második világháborúban a tábori tüzérséget tömegesen vetették be. A tömeges harckocsi-támadások elhárítására nagy mennyiségű páncélelhárító fegyverre volt szükség. Ismét porondra léptek a rakétafegyverek, amelyeket fő-

Next

/
Thumbnails
Contents