Tarsoly. Vezérlő kalauz, különféle traktátumok. 2. (Budapest, 1985-86)

KATONAÉLETMÓD - Koszt, kvártély és a művészet

jobbágyok végezték; csakhogy ezentúl a felsorolt szolgáltatásokat hadiadóként tartották számon, mint a jobbágy által az államnak fizetett adó jelentős részét. Ez a rendszer bevált, igen tartósnak bizonyult, s biztosította a lakosság és a katonák viszonylag békés együttélését, amint ezt egykorú leírások és ábrázolások is tanúsítják. A XVIII. századi katonaélet bemutatásában jelentős munkásságot fejtett ki Martin Engelbrecht, aki színes rézkarcain a félkatonai határőrök életmódja mellett a hadakat kísérő markotányosnőket is megörökítette. Később a XIX. század elején fellendülő életképfestészet is szívesen választotta témájául a színes egyenruhát viselő kvártélyozó, mulatozó és verbuváló katonákat. Joseph Lanzedelli osztrák művész is gyakran ábrázolt életképein katonaélettel kapcsolatos jeleneteket. A rossz kvártély című képén jól látható, hogy a gyenge élelmezést - főtt krumpli, kenyér és aludttej - egykedvűen elfogadó katonák még a szállásadó gyermekeinek is juttatnak belőle. Az ábrázolás értéke még, hogy bepillantást enged a kor szegényebb rétegeinek életmódjába is. A bútorzat, a használati eszközök, falidíszek és gyermekjátékok bemutatása néprajzi és kultúrtörténeti szempontból egyaránt kuriózum. Lanzedelli másik képén tehetősebb, valószínű korcsmáros-fogadós házában elszállásolt katonák figyelhetők meg. A képen megjelenik a ,jó kvártély" összes kelléke: a kétféle bor, a finomabb ételek és a szép asszony. A szoba berendezése híven tükrözi a viszonylag jómódú, a polgárosodás útján elindult társadalmi réteg életét. A porció, forspont és kvártély fogalmak, mint a magyar ember „természetes ellenségei", a laktanyák felépítésével feleslegessé váltak, jelentésváltozáson mentek át, és más értelmet nyerve a polgári élet más területein éltek tovább napjainkig. Körömi Joachim