Tarsoly. Vezérlő kalauz, különféle traktátumok. 2. (Budapest, 1985-86)

GYŰJTEMÉNYEINK - Negyven év gyarapodásáról

dot megnézve - írta Dinnyés a múzeumparancsnokhoz küldött levelében - megállapítottam a már akkor látható feliratokból is, hogy az Bem tábornoknak a szabadságharc idejében viselt kardja lehet, azonban a kard olyan rozsdás és piszkos volt, hogy közelebbi felismerése akkori állapotában lehetetlen volt.'* A történet folytatása: a fegyvert megvizsgáltatták és rendbetették, illetve megállapították, hogy azonos a Cosban gróf által 1934-ben a Múzeumnak adományozott karddal. Egy kis kitérő után - Révai Kálmán, a Kossuth Akadémia parancsnoka kérésére először az Akadémián helyezték el - a Bem-emlék ismét visszajutott a Múzeumba. Úgy tűnt, hogy a műkincsek „rajongói" különös előszeretettel keresték 1848 emlékeit, mert Bem erdélyi hadjáratakor kapott lótakarója is ma már ugyancsak rekonstruálhatatlan módon került vissza. A Magyar Dolgozók Pártja budapesti asztalosüzeme telefonon jelezte a Múzeumnak, hogy a lótakaró „ismeretlen körülmények között az üzemvezetőhöz került". A Múzeum munkatársai minden tévedést kizáró módon azonosították a becses történelmi emléket. Hetes Tibor (Részlet a kiadás alatt lévő múzeumtörténetből)