Tarsoly. Vezérlő kalauz, különféle traktátumok. 1. (Budapest, 1984-85)

Múzeumi történelemóra – ahogy a diákok látják

alatt hőseink a vérüket ontották." „A fegyverek és ruhák segítségével nagyon jól el lehetett képzelni, hogyan is nézett ki egy magyar gyalogos vagy huszár." „Eddig még nem láttam és nem is hallottam hírét a hadiröppentyűnek. Eddig ágyúgolyót még nem is fogtam, most pedig felemeltem és megállapíthattam a súlyát." „Megtudtam, hogy az ágyúgolyókat hogy használták, és hogy aminek ágyúgolyó formája van, csak a közepén egy lyuk van, az kézigránát." „A kiállítás megtekintése után az osztályt csoportokra bontották, és minden csoport kapott egy feladatlapot, amit a kiállítás segítségével kellett kitölteni. Nekem nagyon tetszett az, hogy mindenki keresgélte a megfelelő adatokat vagy tárgyat, ami a kérdésre megadta a választ." „Azt hiszem, kevés volt az idő rá, (a feladatlapra) mert csak a feladattal tudtunk foglalkozni, és nem tudtunk mindent jól megfigyelni. A múzeumban gyönyörű képek voltak, nagyon tetszettek. Az ragadott meg bennünket, hogy olyanok voltak, mint egy fénykép, szép tiszták és jól érthetőek." „A feladatlapos módszert nagyon jónak találom." „A látogatás végén felmentünk a klubszobába, ahol kezünkbe vehettük, és ki is próbálhattuk a régi fegyvereket. Eddig még soha nem voltunk olyan múzeumban, ahol a kiállítási tárgyakat kézbe is vehettük. Nekem ez nagyon tetszett." „A félórás munka után olyan élményben volt részem, amit nem mindenki mondhat el. Megfoghattam a fegyvereket, amikkel hősiesen küzdöttek a katonák a hazáért. Ekkor arra gondoltam, hogy mi jutott szébe annak a harcosnak, amikor a szabadságharcban harcolt, hogy az elkövetkező nemzedéknek jobb élete legyen." „Azt hiszem, nekem és még sok másnak a legnagyobb élményt a fegyverek bemutatása és megtekintése jelentette. Magunk előtt láttuk és megfoghattuk a 48-49-es szabadságharc fegyvereit. A fegyvereket mi, saját magunk mutattuk be, és magyaráztuk el a működését." „Amikor azt a feladatot kaptuk, hogy egy-egy fegyvert be kell mutatni, nemcsak az az ember beszélt, aki a fegyvert bemutatta. Ha kihagyott valamit, egymáson túltéve javítottuk ki. Szinte észre sem lehetett venni, hogy ez az ellenőrzése, ki mit jegyzett meg az elmondottakból." „A foglalkozásban az is jó volt, hogy teljesen szabad légkör volt, és nem ragaszkodott senki az iskolai rendhez. Javaslom, hogy ezután is minél több ilyen óránk legyen, mert így jobban rögződik a diákban a megtanult anyag, és mint élmény marad meg bennünk." „Ez a foglalkozás nagyon hasznos volt. A 48-as forradalomról most már az érettségin is gördülékenyebben tudunk beszélni, hiszen már nem egy „száraz" tananyagból, hanem saját élményeinkből tartunk előadást."