Tarsoly. Vezérlő kalauz, különféle traktátumok. 1. (Budapest, 1984-85)

Az első magyar katonai kitüntetés

A Sárkányrend textiljelvénye rében az előléptetés, illetve a hadizsákmányból való részesedés mértéke jelentette a jutalmazást. Később, a zsoldos katonák a már meglevő jutalmazási formák mellett fölemelt zsoldot, tehát pénzjutalmat kaptak kitüntetésként. Az első magyar lovagrendek: a Károly Róbert alapította Szent György Rend, majd Zsigmond király Sárkányrendje elsősorban politikai célú főúri, nemesi szövetségek voltak, s nem kitüntetések, bár jelvényük volt, amelyet a tagoknak viselniük kellett. Míg Európában a világi lovagrendek az abszolutizmus talaján kitüntetésként adományozott rendekké alakultak, majd a polgárosodás az érdemrendek kialakulását hozta magával, sőt, az a szokás is igen elterjedt, hogy a hadvezérek a kiemelkedő történelmi események, győztes csaták emlékére vert érmeket katonáiknak kitüntetésként is adományozták, Magyarországon sajátos helyzet alakult ki. A Magyar Királyság a török kiűzése során a Habsburg-birodalom részévé vált, s így a továbbiakban nálunk e birodalom kitüntetési szokásai érvényesültek. Kivétel volt a Rákóczi-szabadságharc ideje: a fejedelem a szerencsi, illetve a szécsényi országgyűlés emlékére veretett „nomizmáit" - emlékérmeit - tisztjeinek néhány ízben kitüntetésként is adományozta.