Hadtörténeti Múzeum Programfüzet 1983-84. (Budapest, 1984)

Történeti foglalkozások az általános iskolák 4. osztályai számára

vatalnokok, akik az újoncok ruháztatását intézték, a rendeletet tévesen értelmezték. Más vélekedés szerint nem is a téves értelmezés a vörös sipka elindítója, hanem praktikus, gazdaságossági ok: az elhasznált és lecserélt vörös huszárnadrágok még hasznosítható részeiből — ez időben négy huszárezred viselt karmazsin, illetve buzérvörös színű (buzér: fűnemű növény, gyökeréből piros festőanyag nyerhető) nadrágot — laktanyai viseletre sapkát készítettek. így született volna meg a vörös sapka; csakhogy a borsodi, gömöri vidéken egyetlen ilyen huszárezred sem állomásozott. így hát nem valószínű, hogy a Gömör megyei tisztviselők huszárnadrágból készített vörös sipkában küldték volna újoncaikat Miskolcra. A zászlóalj — hosszú belső viták után — kérvénnyel fordult a Honvédelmi Bizottmányhoz, maradhasson meg vörös sapkájuk. Megmaradhatott, és a 9. honvédzászlóalj ilyen sapkában küzdött a délvidéki harcokban. Többször kitüntette magát, s talán innen lett vörös sapkájuk — a Honvédelmi Bizottmány szentesítésével — a vitézség jelképe. Kik voltak tehát a „veres sipkások"? Forrásokkal bizonyíthatóan a 9. kassai zászlóalj katonái, továbbá a 15. és 57. zászlóaljak és a Mezey-féle üteg. Damjanich 3. zászlóaljának katonáit is veres sipkásként tartja számon az utókor, s bár ők is vitézül harcoltak: amíg nem bizonyíthatjuk, hagyjuk meg őket kék sapkásoknak. Bátorságukért kék sapkásként is megérdemlik tiszteletünket.