Hadtörténeti Múzeum Programfüzet 1983-84. (Budapest, 1984)

A múzeum kiállításai

MESÉLŐ EMLÉKEK, RÉGMÚLT KOROKRÓL, DICSŐ HAGYOMÁNYOKRÓL A múzeumlátogatók közül sokan megkérdezik a kiállításokat ismertető szakembert, hogy melyik a legrégibb tárgy, ami látható, és mi a legértékesebb. Érthető, természetes kíváncsisága ez a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. A legek iránti érdeklődés mindig valami érdekes, izgalmas élmény utáni vágyat fejez ki. Az egyik kérdésre, A magyarországi feudalizmus korának hadtörténeti emlékei című kiállításon található meg a felelet. Itt látható legkorábbi történelmünk, a honfoglalástól a közép- és újkor évszázadain keresztül zajló, az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig terjedő időszak katonai eseményeinek eredeti tárgyi és dokumentumanyaga: fegyverzetek, hadfelszerelések, öltözetek, zászlók, okmányok, térképek, könyvek és festmények. Az ősmagyarság életével, hadi eseményeivel foglalkozó bevezető részben vannak azok a nyílhegyek, lópatkók, sarkantyúk, amelyek a jelenlegi kiállítás legősibb darabjai. Elcsodálkozhatunk, hogy ezektől az apró nyílhegyektől rettegtek egykor majd egész Nyugat-Európában. Egy ugrás a történelemben, és máris a Hunyadiak korának egyik legszebb és nagy értékű darabja; a kőgolyót vető mozsár zömök vastömege vonzza magához a látogató érdeklődését. Hogyan készült, hogyan lőttek vele, milyen messzire hordott, mekkorát szólt? Megannyi kérdés, ami mind-mind a múzeum márványpadozatán lomhán pihenő cső ifjúkorát firtatja. A török eredetű látnivalók közül, legérdekesebb az a lemezes sodronying, amely a szultáni kincstárból származik; ezt az egyik lemezen látható kincstári pecsét is bizonyítja. Nem könnyű benne a mozgás, de még mindig kellemesebb viselet, mint a külön szekrényben elhelyezett, művészi kivitelezésű kanócos, dörzskerekes és kovás pisztolyok és puskák, illetve az egyéb szálfegyverek mellett látható, fémből készült fél- és egész alakos vértezetek. Az egykorú nyomtatott kiadványok — ma: könyvészeti ritkaságok — közé tartozik Hieronimus Ortelius 1607-ben, német nyelven megjelent műve, amely a Bocskai István és Rudolf király között 1606-ban megkötött bécsi béke teljes szövegét is tartalmazza. A Budavár 1686-os ostromát ábrázoló metszetek közül hitelességével, de méretével is kiemelkedő darab az olasz G. D. Fontana hadmérnök helyszínen készített rajza alapján metszett látkép, amely a várat ostromló seregek pontos elhelyezkedését is feltünteti.