Hadtörténeti Múzeum Programok Magazin 1982-83. (Budapest, 1983)

Régi és mai. A múzeum képzőművészeti alkotásai között

kák. Az egykorúak közül kiemelkedik Borsos Miklós: Honvéd törzstiszt című gouache-festménye és Barabás Miklós Kossuthot ábrázoló litográfiája. Napjaink felé közeledve természetesen szaporodik az egykorú, illetve a megelőző évszázadok eseményeit bemutató művek száma. Ezek a 19. századvég és a 20. század elejének rangos alkotásai: Székely Bertalan olajvázlata a Zrínyi kirohanása, Benczúr Gyula akvarellje a Budavár visszavétele című képekhez, valamint Zichy Mihály lovas kozákja, Vágó Pál hatalmas, az 1900-as párizsi világkiállítás huszárcsarnokában szerepelt faliképe a huszárság diadalútjáról. A második vonal művészei közül Garay Ákos, Karvaly Mór katona témájú képeit említjük. A festők és szobrászok serege dolgozott a világháborús élet, a harctéri jelenetek helyszíni megörökítésén, de sokan festettek a hátországban is. Szép számú művét őrizzük Vaszary Jánosnak, Hermán Lipótnak, Rudnay Gyulának, Egry Józsefnek, Nagy Istvánnak, Iványi Grünwald Bélának, Révész Imrének, Stróbl Alajosnak, Frank Frigyesnek, Zádor Istvánnak, Scheiber Hugónak, hogy a legjelesebbek nevére hivatkozzunk. A háború rettenetét, katonáinak elesettségét legmélyebben Mednyánszky László képei tükrözik, akinek kisebb kiállításra menő festménye és grafikája található a gyűjteményben. 1918/19 forradalmának emlékét őrzik Kisfaludi Stróbl Zsigmond Őszirózsás katona című bronz kisplasztikája és Márton Ferenc toll- és ceruzarajzai. Az ellenforradalmi korszak számottevő anyagában alig akad említésre méltó munka. Talán az arcképek között, a tisztek, tábornokok, honvédelmi miniszterek arcképcsarnokában lelhető fel néhány kvalitásos alkotás, mint Karlovszky Bertalan József főherceg portréja, vagy Glatz Oszkár Pacor József altábornagyot ábrázoló műve. A második világháború és a felszabadulás eseményeit sajnos csak néhány festmény és kevés számú grafikai alkotás dokumentálja. Szubjektív hangvételű Szegvári Károly Sanitéc-Sebesült katona című kompozíciója. Az 1943 áprilisában készített harctéri élményét és vázlatát érlelte kész képpé. Ék Sándor olajfestményei között a sokszor prezentált és közismert Felszabadulás című, immár kortörténeti értékű vászna a legjelentősebb, míg a szobrok között Megyeri Barna Partizán című alkotását említhetjük. A kortárs képzőművészet képviselői közül többen vállalták a Magyar Néphadsereg életét bemutató elkötelezett művészet hivatását. A korábbi Honvéd Képzőművészeti Stúdió tagjainak - Bükkösi Gábor, Gyimesi Lajos, Kiss Kovács Gyula, Imre István, Legéndi József, Szentgyörgyi Kornél - művei mellett ma már fiatal művészek évről évre visszatérő kiállításokon mutatják be kvalitásos katonatémájú alkotásaikat.