Kreutzer Andrea - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 10. (Budapest, 2008)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - SAMU BOTOND GERGŐ: A magyar Hadtörténeti Múzeum tárgyanyagának sorsa a II. világháború végén (1. rész)

vizsgálja felül. Az anyagból elsősorban az 1848-49 évi szabadságharc müértékeit és zászlóit, továbbá az általa végzendő szakszerű megállapítás alapján legértékesebnek tartott, miiértékeket az orosz katonai hatóság által rendelkezésre bocsájtott (így!) tehergépkocsin Budapestre felszállitassa és parancsnokságomnak átadja. Egyben megbízom, hogy a fel nem szállítható visszamaradó múzeumi anyagot az ottani hatóságok felkérésével legjobb belátása és az adott körülmények szerint biztosítsa, illetve azok megbízható őrzéséről gondoskodjon.^ Ez azonban, úgy tűnik, nem jelentette egyben azt is, hogy nevezett személy rögtön leutazzon a helyszínre. 1945. május 5. - ekkor írta meg Görgey Aladár

65 a hadifogolytáborból Erdélyi Gyulának címzett, kétségbeesett hangú levelét. Eszerint április 9-e óta tartózkodik több egykori múzeumi alkalmazottal együtt Székesfehérváron, ahonnan célszerű lenne kiszabadítani őket, hiszen a múzeumi anyag rendbetételénél komoly segítséget nyújthatnának. Amint azt később láthatjuk, mindnyájukat sikerült kihozni.

66 1945. május 17. - Erdélyi Gyula meglehetősen lakonikus jelentése a honvédelmi miniszternek a Hadilevéltár és a Somlóvárra telepített múzeumi anyag állapotáról. A Bükről visszatértek ekkor már tudomására hozták a levéltár teljes pusztulását, de az Erdődy-kastélybeli gyűjteményről - saját bevallása szerint is hiteles értesülései nem voltak.

67 1945. május 18. - Erdélyi Gyula jelentést kért Salga Márton őrnagytól az általa időközben „bemutatás végett" magához vett éremgyűjteményről, azaz az aranykincsekről.

68 Mi történt a kazettával annak elfalazása után? „A vár eleste után Somorjai ny. alhadnagy-portás állítólag attól való félelmében, hogy a szoba falában kéménylyukat kereső és a falat több helyütt felbontó idegenek kezére kerül a kincs - a kazettát kiemelte a falból s a lakás más részében /-.saját szekrényében:/ helyezte el. Tőle 1-2 hét múlva a volt m. kir. Hadimúzeum gh. főnöke, a kazettát elrejtő bizottság egyik tagja, Salga Márton g. őrnagy - aki az ostrom utáni hetekben a Hadimúzeum épületében megjelent - vette magához a kazettát azzal a ?negindoklással, hogy az ő lakásán nagyobb biztonságban van, mint az alhadnagynál, ahelyett, a kazettát 64 HL XIII. 4. Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 1. doboz, HMúz. 3/Kt.-1945 Erdélyi Gyula meghatalmazása. 65 Görgey Aladár, görgői és toporczi (Liptószentmiklós, 1883. szeptember 1.-Budapest, 1945. november 25.) gépészmérnök, múzeumi könyvtáros. 1935-től a m. kir. Hadtörténelmi Múzeum adjunktusa, 1938-ig tiszteletdíjas könyvtárnok, ettől fogva ideiglenes könyvtári segédtiszt, majd 1945-ig könyvtári tiszt. A múzeum parancsnokságával együtt fogságba esett, a székesfehérvári szovjet hadifogolytáborban volt. Részt vett a múzeumnak az ostrom utáni helyreállításában, az anyag számbavételében. Az épületben lévő lakásban érte a halál. - Kreutzer Andrea: Görgey Aladár, görgői és toporczi. In: Magyar múzeumi arcképcsarnok. 325-326. p. 66 40/1 LMúz. Görgey levelében megnevezi az egykori alkalmazottakat: Rozgonyi János, Kővári Alajos, Nagy Kálmán, Molnár Kálmán, Tótvári József, 'Bór' Sándor, Rézmányi Endre tisztek, valamint Szalay István irodatiszt és Ari Ferenc díjnok. Röviden ismerteti a sanyarú tábori életet, szabadkozik, hogy annakidején parancsra cselekedett, s apolitikusnak vallja magát. Ebből az írásból derül ki az is, hogy Görgey 200 darabos saját könyvtára Somlóváron maradt, de egyébként is mindenüket elvették, csak ruhájuk maradt meg, ami rajtuk volt. 67 HL XIII. 4. Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 1. doboz, HMúz. 21/Kt.-1945. 68 HL XIII. 4. Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 1. doboz, HMúz. 17/Kt.-1945.