Kreutzer Andrea - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 10. (Budapest, 2008)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - SAMU BOTOND GERGŐ: A magyar Hadtörténeti Múzeum tárgyanyagának sorsa a II. világháború végén (1. rész)

1945. március 2. fele - a somlóvári múzeumi csapat jelentős része elhagyta a kastélyt, mivel a „Somlóvárott megtelepült német hadseregparancsnokság utasította a Hadimuzeumot, hogy települjön ki Németországba. Ennélfogva a Hadimúzeum személyzete kénytelen volt Somlóvárt zárt kötelékben a családtagokkal együtt elhagyni és a Rába túlsó oldalára vonulni."*

8 Ugyanezt a német hadsereg-parancsnokságot tették felelőssé később az első, Erdődy-kastélybeli károkozásért: „a gazdátlanul visszamaradt anyag egy részét teherautókkal a kastély berendezési tárgyaival együtt elszállította. "

49 1945. március 27. - Somlóvár fölszabadulása, szovjet kézre kerülése Erdélyi jelentése alapján.

10 MÁSODIK FELVONÁS (Kisebb zűrzavar - avagy hogyan menekítsünk múzeumi anyagot fél évvel a háború után?) 1945 végére kezdett el körvonalazódni, mi történt egyáltalán, mi és ki maradt meg a régi állományból és mire számíthatnak a jövőben. 1945. március 28. - a vasúti személyzet elhagyta a büki állomás épületét.1 1945. március 29. - „A kb. 170 ládát kitevő iratanyag [...] az előrenyomuló szovjet csapatok kezére került. A tiszti /tiszthelyettesi/ kar egy kisebb része tovább vonult Nyugatra, a nagyobbik rész szovjet fogságba esett, majd kisebb-nagyobb csopoitokban gyalogmenetben 3-4 hétig tartó ut után Budapestre érkezett és szolgálattételre jelentkezett. A Bük-i vasútállomás szovjet részről való átvétele és rendezése során az iratanyagot tartalmazó vasúti kocsikat az ottani szovjet parancsnokság mellékvágányra tolatta le és a pályatest mellé a terepre kiszóratta, majd felgyújtatta. "

52 1945. március 31. — a Hadimúzem Somlóvárról elvonult tagjai fogságba estek a Csörötnek melleti Eluszász majornál. Ekkor adta át Koltai József hadnagy és szotyori Nagy Áron múzeumparancsnok egy Polgár nevű személynek a pénztárládát a kulcsokkal, valamint három fekete nemezdobozt. Előbbiben pénz nem, 48 Biró Lajos illetve Jécsai Ferenc nyilatkozata Turányi Géza védelmében (a szöveg szinte teljes egészében megegyezik). Budapest, 1949. október 19. Éppen a megfogalmazók szándéka miatt merülnek fel kétségeim. iVIindenesetre néhány dolog biztos: néhány alkalmazott (pl. Reményi György asztalos vagy Harsányi Iván alhadnagy) illetve több család a szomszédos Dobán maradt, valamint az, hogy annyira nem kellett kényszeríteni a továbbvonulásra a „múzeumosokat". A korábbi szakirodalomban az anyag teljes magára hagyása szerepelt, ami ilyen formában nem igaz, az viszont tény, hogy hatékony védelmező erőt nem tudott kifejteni egy-két ember. 49 HL XIII. 4. Hadtörténeti Intézet és Múzeum, HMúz. 194/Kt.-1945. Erdélyi kárjelentése a fővárosnak. Budapest, 1945. december 12. Akarókról külön fejezetben is szó esik. 50 HL XIII. 4. Hadtörténeti Intézet és Múzeum, HMúz. 194/Kt.-1945. Erdélyi Gyula kárjelentése a fővárosnak. Budapest, 1945. december 12. - Itt érdemes megjegyezni még azt is, hogy a helybeliek néhány nappal korábbra emlékeznek és az az időpont elég erősen belevésődhetett emlékezetükbe. 51 HL XIII. 4. Hadtörténeti Intézet és Múzeum, HMúz. 131/Kt.—1945. Erdélyi Gyula jelentése a Magyar Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumnak. Ezen belül Dr. Kapossy János jelentése, 1945. szeptember 25. 52 HL XIII. 4. Hadtörténeti Intézet és Múzeum, HMúz. 7()/Kt.-1945. Erdélyi Gyula jelentése a honvédelmi miniszternek. 3. o. Budapest, 1945. november 16.