Kreutzer Andrea - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 10. (Budapest, 2008)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - SAMU BOTOND GERGŐ: A magyar Hadtörténeti Múzeum tárgyanyagának sorsa a II. világháború végén (1. rész)

1830-ban épült az akkor divatos neoklasszikus stílusban, a vidéken messze kiemelkedő Somló hegytől északra fekszik. A legközelebbi falu Doba, amely jelentéktelen kis község, légvonalban kb. 1 km. van a kastélytól, amely 60 holdas park közepén fekszik, kissé emelkedettebb helyen. A park azután a birtokhoz tartozó erdőben folytatódik, a 'melytől szervesen elválasztva nincsen. A kastély egy-emeletes épület és jelenleg a gróf és személyzete, valamint Albert bajor kir. herceg és családja lakik benne, utóbbiak vendégként tartózkodnak a kastélyban. A gróf a Magyar Nemzeti Múzeum számára a kastély déli szárnyában egy 25x8 méter nagyságú földszinti termet bocsátana rendelkezésre. A teremnek ablakai, egy kivételével vasráccsal vannak ellátva, igy tehát az esetleges betörés ellen is megfelelő védelmet nyújtanak. Ugyancsak hajlandó a gróf egy mellette lévő nagyobb szobát /kb. 48 m

2 terület/ is a Múzeum rendelkezésére bocsájtani. A kastély nem várszerüen épült és igy az esetleges bombatámadások ellen falai természetesen nagyobb védelmet nem nyújtanak. Ellenben a kastély előnye az, hogy minden főútvonaltól távol fekszik, /a legközelebbi betonozott főút 8 km-re van/ erdős parknak a közepén, amely már a kastélytól 20 lépésnyire kezdődik. A vasrácsok megfelelő biztonságot nyújtanak őrzés szempontjából. Vízvezetéke is van, tűzoltó-felszerelése ellenben nincs, ugy hogy esetleges igénybevétel esetén a Múzeumnak kellene gondoskodni 1-2 viztömlőnek a helyszínre való szállításáról. Az is előnye a kastélynak, hogy teherautón igen jól megközelíthető, műtárgyak és ládák leszállításának tehát közlekedési akadálya nincs. A kastély tehát nem elsőrendűen fontos műtárgyak elhelyezésére igen alkalmas, és néhány célszeniségi intézkedés végrehajtása után feltétlenül igénybe volna vehető." Oroszlán a helyszínen a tulajdonostól megtudta, hogy az orosz fronton körülbelül másfél évvel azelőtt eltűnt öccse, gróf Erdődy Antal jánosházai kastélyában is akad üres hely múzeumi anyagok számára. Miután azt is szemügyre vette, igen megfelelőnek találta. Ezért javasolta mindkét kastély kihasználását,

12 hiszen a közepes méretű robbanó bombákkal szemben, amilyenekkel a támadások zömét végrehajtják, mindkettő védelmet nyújt: „azonban különösen a somlóvári kastély elhelyezése már a priori szinte kizárja azt a lehetőséget, hogy az ellenség még a legdühösebb légitámadások közepette is ezekre a kastélyokra nagyméretű bombákkal támadna. "

13 1944 júniusa - Csánky Dénes „hadnnuzeumi képek restaurálásának megbeszélésénél" megismerkedett Szentneményi Bélával,

14 s „melegen érdeklődött 12 Tanácsát mindkét esetben megfogadták, Jánosházán hat szobát utaltak ki a Nemzeti Múzeumnak szeptember 21-én, de hogy mit szállítottak ide, nem kutattam. - MOL VKM K 726 130. csomó 61. a miniszteri tanácsos értesítése, 1944. szeptember 26. 13 VKM K 726 130. cs. 34/1944. Oroszlán Zoltán jelentése a főigazgatónak 1944. június 9. 14 Szentneményi Béla; Valentin, Wallentin ezredes (Apáca, 1906. június 21.-Melbourne, ?) festőművész, restaurátor, múzeumigazgató. A m. kir. Hadtörténelmi Múz. munkatársa 1940. december l-jétől, a Pázmány Péter Tudományegyetemen művészettörténet és régészet szakon bölcsészdoktori oklevelet szerzett 1944-ben. A Hadimúzeum képviselőjeként tagja volt a az 184849-es honvéd zászlók átvételével megbízott küldöttségnek (1941. márc). Részt vett a múzeum evakuálásában. Az Erdődy-kastély elhagyása után ő is szovjet fogságba esett, de sikerült megszöknie, Budapestre érve szolgálatra jelentkezett. Tóth Orsolya: dr. Szentneményi Béla. In: Magyar múzeumi arcképcsarnok. 846-848. p. Szentneményi Béla ezredes életéről Id. részletesen Babucsné Tóth Orsolya e számunkban megjelent írását. (Szerk.)