Kreutzer Andrea - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 10. (Budapest, 2008)
KÖZLEMÉNYEK - JAKUSCH GABRIELLA: Magyarország „november 16-án örök időkre szóló nemzeti ünnepet tartson" - Egy emlékezetes dátum: 1918. november 16.
Károlyi Mihály ismertette a Nemzeti Tanács határozatait. Elénekelték a Marseillaise-t, valamint a Himnuszt, ezzel az ünnepség véget ért és a tömeg rendben szétoszlott. A köztársaság 1918. november 16-i kikiáltása meghatározó politikatörténeti esemény volt Magyarországon, de természetesen sok minden más is történt aznap az országban, amely érdekes hátteret és adatokat szolgáltat a korszakot tanulmányozó kutatók vagy az érdeklődők számára. Ezen a jeles napon alapították meg az idén fennállásának 90. évfordulóját ünneplő Hadtörténeti Múzeumot. 15 Bár az alapítólevél nem maradt ránk, és feltehetően nem is volt, de 1918 novemberének erre a napjára datálják az intézmény születését. „A felállítás kimondása is - az előkészületekhez hasonlóan - minden különösebb ceremónia nélkül történt. " 16 A szervezésben elévülhetetlen érdemeket szerzett Aggházy Kamii 17 a majdani múzeumigazgató és a levéltárat alapító Gabányi János . 18 A múzeum megalapítására november 16-án került sor, a Hadtörténelmi Levéltárral közös szervezetben. A szervezési változásra utal egy 1918. november 20-án kelt Gabányi János alezredes tollából származó felhívás is, amely az életre hívott új intézmény-együttes első hivatalos és önálló működésével kapcsolatos „kiáltványának" látszik: „Felhívás a háboríts töiténelmi anyag megmentése és megőrzése tárgyában. A magyar hadügyminisztérium levéltára fölkéri a harctérről visszajött összes parancsnokságokat és egyéneket, úgyszintén a mögöttes országrész parancsnokságait és egyéneit is, hogy a háború eseményeinek későbbi feldolgozására alkalmas valamennyi hivatalos és egyéb iratokat, naplókat, fóljegyzéseket, leveleket, könyveket, fényképeket, képeket, úgyszintén a birtokukban levő muzeális értékű tárgyakat, akár a póttest-parancsnokságoknak, akár pedig az illetékes vagy a legközelebbi kerületi parancsnokságoknak megbízható megőrzés végett minél előbb átadni szíveskedjenek. (...) Meg kell mentenünk a háborús történelmi anyagot, mert azt bármikor számon kérheti tőlünk a magyar nemzet. " I<; Ugyanebben az iratban Gabányi alezredes intézkedett a múzeummal kapcsolatban is. „A magyar nemzeti történet és művelődés szempontjából nagy jelentőségűek az ezred- stb hadi 15 A múzeumalapítás történetéhez Pongó János alább idézett tanulmányán kívül ld. legutóbb, további hivatkozásokkal: Hetes Tibor: „... és utódaik dicsőségére is..." Adalékok a Hadimúzeum előtörténetéhez. In: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. 3. Szerk. Kincses Katalin MáriaSzoleczky Emese. Budapest, 2000. 153-168. p.; Szoleczky Emese: Aggházy Kamii naplószerű feljegyzései 1937-ből. In: A I Iadtörténeti Múzeum Értesítője. 3. Kincses Katalin MáriaSzoleczky Emese. Budapest, 2000. 169-201. p.; „Múlt nélkül nincs jövő". A Hadtörténeti Intézet és Múzeum története 1918-2003. Szerk. Farkas Gyöngyi, Jankó Annamária, Szijj Jolán. Budapest, 2003. 9-10., 46-59. p.; Szijj Jolán: A levéltár története. In: Fond és állagjegyzék. Budapest, 1997. 16 Pongó János: Az Országos Hadtörténeti Múzeum története I. rész In: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. Budapest, 1971. 20. p. 17 A fentebb idézetteken kívül ld. még: Szoleczky Emese: Aggházy Kamii. In: Aggházy Kamii: Budavár bevétele 1849-ben. 1-2. k. Budapest, 2001. (Budapest törtenetének forrásai) 1. k. 30-41. p. Rövid életrajza: Magyarország az első világháborúban. Főszerk.. Szijj Jolán. Budapest, 2000. 24-25. p.; Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk.: BodóSándor, Viga Gyula. Budapest, Pulszky T. - Tarsoly K., 2002. 3-4. p. 18 Rövid életrajza: Magyarország a első világháborúban. Főszerk. Szijj Jolán. Budapest, 2000. 198. p. 19 Pongó i. m. 22. p.
