Kreutzer Andrea - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 10. (Budapest, 2008)

MÚZEUMUNK ÉLETÉBŐL, TÖRTÉNETÉBŐL - BABUCSNÉ TÓTH ORSOLYA: „Arany kardbojt és festőecset" A m. kir. Hadimúzeum munkatársa, a Honvéd Levéltár és Múzeum parancsnoka: Szentneményi (Valentin) Béla

munkatársak pályafutását tanulmányok formájában közreadja, s ezáltal személyüket a feledés homályából kiemelje. írásom, amelyben dr. Szentneményi Bélára kívánok emlékezni és emlékeztetni, e gondolat jegyében született meg. Tanulmányom a megbecsülés kifejezése mellett lehetőséget teremt arra is, hogy néhány adalékkal hozzájáruljak a Hadimúzeum történetének, elsősorban az 1940-es évekbeli kevéssé ismert fejezetéhez. Wallentin Béla néven Erdélyben, a Brassó vármegyei Apácza

2 községben, római katolikus családban született 1906. június 21-én.

5 Édesapja, Valentin Ödön az 1900-as években a kolozsvári vasútálAz ifjYi főhadnagy, lomás hivatalnoka, majd 1909-től 1914-ig Apácza 1927. augusztus 20. után község állomásfőnöke volt.

4 Édesanyja, Lósy Olga feltehetően annak a Lósy Bélának volt gyermeke, aki azon időszakban volt a kolozsvári állomás főnöke,' amikor Valentin Ödön hivatalnoki beosztásban ott dolgozott. A família származására hiteles adattal nem rendelkezünk, de a családi hagyományok szerint francia, lovagi ősök leszármazottai és szentneményi előnévvel

6 kaptak magyar nemességet. Szintén a családban élő legenda szerint az édesanya családjának" utolsó leszármazottja volt, s oly híres felmenővel büszkélkedett, mint Lósy Imre esztergomi érsek.

8 Középiskolai tanulmányainak első öt évét, 1916 és 1921 között a kolozsvári Kegyesrendi Főgimnáziumban végezte, s miután a család - feltehetően a trianoni 2 Apácza (németül Geist): Brassó vármegye, Alvidéki járás, ma: Apa{a (Románia). (Magyar helységnév-azonosító szótár. Szerk. Lelkes György. Budapest, 1992. 58. p.) 3 HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattára Szentneményi Béla 45324. számú tiszti okmánygyűjtője (a továbbiakban: Okmánygyűjtő) és Gimnáziumi érettségi bizonyítványa (a továbbiakban: Érettségi bizonyítvány) (Hadtörténeti Múzeum (a továbbiakban: HTM) Kéziratos Emlékanyag-gyűjtemény 86.231 .l/Ke) 4 Magyarország tiszti czím- és névtára 1903.448. p., 1904. 236. p., 1909. 285. p., 1910. 300. p, 1913. 316. p., 1914. 323. p. Neve az 1915 utáni évfolyamokban nem szerepel, további adat nem ismeretes róla. A névtár 1903-1904. évi évfolyamaiban szerepel még egy Wallentin Ödön, a kolozsvári m. kir. posta és távirdaigazgatóság számvevőségi főtisztje, aki talán W. Béla apai nagyapja. A két vezetéknév eltérő írásmódjának magyarázatára csupán hipotéziseket állíthatunk föl, ugyanakkor érthetővé válik az apa, Ödön és fia, Béla családnevének különbözősége. 5 Magyarország tiszti czím- és névtára 1903. 448. p., 1904. 236. p., 1909. 285. p., 1910. 300. p. 6 A nemesség adományozására vonatkozó adat nem ismeretes. 7 Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. VII. Pest, 1860. 179. p.; Kempelen Béla: Magyar nemesi családok. VI. Budapest, 1913. 417. p. 8 Lósy Imre, Loosy Imre (Nagylós, 1580. körül-Nagyszombat, 1642. november 7.) Protestáns szülőktől származott, de áttért a katolikus vallásra. 1599 végétől Rómában tanult, ott szentelték pappá. 1606-tól Magyarországon lelkipásztor, nyitrai, 1607-től pozsonyi, 1611-től esztergomi kanonok és nyitrai főesperes. 1623-tól csanádi, 1625-től nagyváradi választott, 1633-tól egri püspök. 1637. áprilistól, Pázmány Péter halála után, kinek 16 éven át helynöke volt, esztergomi érsek. 1642-ben Pozsonyban papnevelő intézetet alapított. A nagyszombati egyetemen a jogi kar felállítására jelentős összeget hagyományozott. (Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, 1982. 89. p.)