Kreutzer Andrea - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 10. (Budapest, 2008)

MÚZEUMUNK ÉLETÉBŐL, TÖRTÉNETÉBŐL - SALLAY GERGELY PÁL: 50 éve hunyt el dr. Karny Rezső, a m. kir. Hadimúzeum Éremtárának egykori vezetője

alapított Jubileumi Emlékérem a fegyveres erő számára elnevezésű kitüntetést. 1901. január l-jével kinevezték tartalékos hadnaggyá. Ekkor már a cs. és kir. 46. (szegedi) „báró Fejérváry" gyalogezred kötelékébe tartozott. Az ott rendezett fegyvergyakorlatokon 1900-ban, 1901-ben és 1903-ban is részt vett.

4 A harmadik fegyvergyakorlat után szervi szembaja miatt szolgálaton kívüli viszonyba helyezték.

1 Katonai jellemzése szerint a szilárd jellemű, nyílt, törekvő és sikeres Karny németül és magyarul kitűnően írt és beszélt, s e tehetségét a gyakorlatban is kamatoztatta. Elöljáróival tisztelettudó és határozott, egyenragúakkal barátságos és előzékeny, alárendeltjeivel szigorú, de együttműködő volt; szolgálaton kívül jó bajtárs, társaságkedvelő, gyorsan barátkozó. Különleges képességei között a tornát, a vívást és az úszást említik a dokumentumok. Katonai szolgálatának történetéhez hozzátartozik, hogy 1898 júliusában 10 nap laktanyafogságra ítélték (amelyet le is töltött), mivel őrálló altisztként a kaszárnyaajtót nem tartotta zárva. 1904. április l-jén tartalékos hadnagyként szolgálaton kívüli állományba helyezték. Mozgósítás esetére egészségügyi intézményben vagy katonai hatóságoknál történő alkalmazását javasolták.

6 1900-ban apja anyagi támogatásával folytatta jogi tanulmányait. Tiszti anyakönyvi lapjának tanúsága szerint a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium hivatalnokaként 1900-ban évi 1800, 1901-ben évi 2000 korona volt a jövedelme. 1900. június 10-én megnősült (felesége Laboda Leopoldina Hermina).' 1910-ben a Budapesti Tudományegyetem jogi karán államtudományi doktori oklevelet szerzett,

8 s még abban az évben pénzügyi fogalmazóvá nevezték ki Nagybecskerekre. Az állást azonban - családi körülményeire hivatkozva, amelyek Budapesthez kötötték - nem fogadta el. így - saját szavaival élve - teljes tudását a számvevőségi teendőknek szentelte.

9 Az első világháborúban népfelkelő hadnaggyá (1914. július 28.), majd 1914. november 1-jei ranggal népfelkelő főhadnaggyá nevezték ki. 1917. április 5-én bevonult a m. kir. 1. honvéd pótzászlóalj-parancsnoksághoz.

10 Háborús szolgálatot a vöslaui

11 kamgarn-fonoda parancsnokaként teljesített.

12 Dr. Karny Rezső hadimúzeumi tevékenysége 1924-ben vette kezdetét. A pénzügyi számvevőségi főtanácsos önkéntes munkatársként az Eremtár vezetése mellett a könyvtár rendezésében is közreműködött, illetve támogatók toborzásával is segítette az intézményt. 1925-től az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület

13 Számvizsgáló Bizottságának előadója, 1927-től a Hadimúzeumi 4 HLAKVI 209Ó. 5 HL Saját irattár, HMÚz. 37 l/Kt.-l940. 6 HL AKVI 2096. 7 HL AKVI 2096. 8 HL Saját irattár, HMúz. 22/Kt.-1941. 9 HL Saját irattár, HMúz. 37l/Kt.-l 940. 10 HL AKVI 2096. 11 Ma Bad Vöslau, kisváros Ausztriában, Bécstől kb. 30 km-re dél-délnyugati irányban. 12 HL Saját irattár, HMúz. 22/Kt.-1941. 13 Az Országos Alagyar Hadimúzeum Egyesületről lásd: Babucsné Tóth Orsolya: Az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület. In: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 6. Szerk. Hausner Gábor. Budapest, 2003. 43-78. p.