Kreutzer Andrea - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 10. (Budapest, 2008)

MÚZEUMUNK ÉLETÉBŐL, TÖRTÉNETÉBŐL - SZOLECZKY EMESE: „utolsó ... állomásteste a m. kir. Hadimúzeum" Thurner (Turányi) Géza emlékére

1. Thurner Géza főelőadó dicsérete. A m. kir. Honvéd Főparancsnok Úr Ónagyméltósága f.é. szeptember hó 22.-én kelt 1539/hfp. biz. 1927. számú rendeletével Thurner Géza főelőadó úrnak, intézetünk titkárának, különleges szolgálat terén elért kiválóan eredményes és hasznos teljesítményeiért, dicsérő elismerését fejezte ki. Midőn ezen örvendetes eseményt az intézet beosztottjainak tudomására adom, úgy a magam, mint az intézet összes beosztottjai nevében szívből jövő, meleg szerencsekívánatomat fejezem ki Thurner főelőadó úrnak. Hangsúlyozom, hogy ez a kitüntetés, melynek az intézet közigazgatásának jelentékeny terhét oly nagy buzgalommal és sikerrel vállain hordozó bajtársunk részese lett, egyúttal az intézet e tekintetben is elért kitűnő hírnevének újabb öregbedését is jelenti. Ezért szerencsekívánataimhoz egyúttal a szolgálat nevében hálás köszönetemet is kifejezve, őszintén kívánom, hogy Thurner főelőadó úrnak az intézet kötelékében még hosszú időn át folytatandó munkálkodása az örvendetes sikereknek és elismeréseknek hosszú láncolata legyen. vitéz Hegedűs s.k. főigazgató A kivonat hiteléül Roska József sk." A főigazgatói jövendölés: az „elismeréseknek hosszú láncolata'''' azonban nem valósul meg. Thurner Gézát tagadhatatlan becsvágya és igyekezete a „második ember" pozíciójából 17 éven át nem mozdíthatja előbbre, s ennek egyszerű oka a nála hozzávetőleg 10 évvel idősebb, hamarabb a Múzeum állományába került, magát annak létrehozójaként aposztrofáló Aggházy Kamii. Kettejük kapcsolata ambivalens: Aggházy irodalmár hajlamokkal megáldott, kiváló társadalmi kapcsolatokkal rendelkező ludovikás tiszt, aki „élete legnagyobb baklövésének"*

9 tartotta a katonai pálya választását, a csapatszolgálatot; a másként szocializálódott Thurner Gézát képzése erre a sorsra predesztinálta, egyebet elképzelni nem is akart. Eletsorsuk, pályaképük sok hasonlóságot mutat: mindketten hadifogságot megjárt háborús sérültek, sőt rokkantak lettek: ám míg előbbi 1914-ben egy jelentéktelen csetepaté során a szerb harctéren sebesülten esett fogságba

40 és szenvedte el annak keserveit, de 1915-ben kiszabadult; utóbbi egy heroikus ostrom után került rabságba sokadmagával, s két év után messzi orosz földről hozták haza.

41 Ennek dacára nem kerül(het)tek baráti viszonyba, hiszen kiváló kvalitásaik folytán akaratlanul is egymás vetélytársaivá lettek, ugyanakkor a kor szokásának 39 Aggházy Kamii: Tőlem, hozzám, rólam: Kézirat. HTM Kéziratos Emlékanyag-gyűjtemény 2ÖÖ0.200.1/KE 40 1914. december 13-án Belgrádtól délre, a Ripanj község mellett vívott utóvédharcban Aggházy Kamii három puskalövéstől súlyosan megsebesült és szerb hadifogságba került. 1915. november 28-ig sebesülten hadifogoly, ekkor a Monarchia csapatainak támadása következtében táboruk felszabadul, hazaszállítják őket. Aggházy századost december 21-től 1916. június 19-ig a budapesti, Baross utcai 3. sz. egyetemi sebészeti klinikán ápolják, bal lába azonban „javíthatatlanul részlegesen megbénult". 41 Hadifogoly magyarok története (Hadifogoly magyarok története. I-IT. Szerk. Baja BenedekLukinich Imre et al. Budapest, 1930.) Aggházy fogságával részletesen foglalkozik, Thurnert meg sem említi, ami azért furcsa, mert a kötet szerzői közt ott találjuk a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum munkatársait is. A kimaradás, a névtelenségbe húzódás oka ismeretlen.