Kreutzer Andrea - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 10. (Budapest, 2008)

MÚZEUMUNK ÉLETÉBŐL, TÖRTÉNETÉBŐL - AGGHÁZY KAMIL: A Hadtörténelmi Múzeum munkaterve, 1928-1938

II. Az intézet tőszomszédságában. 1. Az épület déli szárnya alatt kezdődő régi barlanghálózat (folyosó, alagút, pince) feltárása és kiépítése katakomba szerű temetkezési hellyé, a kiürítésre kerülő tabáni (49-i honvédsír) és vízivárosi (katonai) temető és lipótmezei főreáliskolai 49-i osztrák sír halottai számára, valamint a régi korok és háborúk és a világháború hősi és neves halottainak a bel- és külföldi harcterekről, hadifogolytáborokból, vagy temetőkből összegyűjtött halottai számára az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesülettel és az Országos Kanizsay Dorottya Bizottsággal karöltve. 2. Az épület nyugati homlokzata alatt, az ország központi hősi emlékművének (Pantheon) felállítása, hátterében csarnokkal, mely az 1. pontban leírt katakombába torkollik, a Lovas-út áthidalásával és a Lógodi-utcáig elterülő beépítetlen hegyoldal megszerzésével és parkírozásával, végül egyfelől a múzeum kilátását, másfelől a múzeum látképét rontó Attila-utcai hatemeletes ház részleges átalakításával, majd az Attila-utca aláhidalása révén összekapcsolva a díszelgésre szolgáló Vérmezővel, - főleg a székesfőváros segítségével. Mindkét terv a hősi emlékünnepségeknek a Hadimúzeummal való szorosabb kapcsolatát mozdítaná elő (díszterem, helyőrségi templom, ág. ev. templom, várszínház). 3. A Hadimúzeum tisztviselőinek az intézet közelében való társasházszerű elhelyezése, a szolgálati tevékenység és a szolgálaton kívüli önképzés és szakmunkálkodás előmozdítása, a személyzet jólétének emelése, valamint vidéki és külföldi szakkutatók elszállásolása céljából. III. Az intézet környékén. 1. Az 1929 tavaszán létesülő Lánchíd-Hunyadi János-út-Dísztér-Tárnokutca-Fortuna-utca-Bécsikapu-tér-Várfok-utca-Vér-mező-út-Régi Szt. jánoskórház és ellentétes irányú autóbuszjáraton kívül még egy autobuszviszonylat kieszközlése. 2. Az Attila-utca és Korlát-utca sarkától, a Korlát-utca hosszában a várba, a Bástya-sétányra felvezető földalatti sikló, illetve felvonó létesítésének kieszközlése. 3. A Szent János-tértől az Attila-utcán a Vérmező-útig végigvezető autóbusz vagy villamos szárnyvonal létesítése, a korlát-utcai felvonó érintésével, valamint a budai vár alatti barlanghálózat felhasználása földalatti közlekedésre, a székesfőváros közlekedési vállalatainak segítségével. IV. Budapesten. 1. A budai várnak történelmi stílusában való megtartása, illetve az elrontott részeknek megfelelő visszaállítása, a lerombolt várkapuk felépítése, a történelmi hangulatot rontó visszásságok megszüntetése, a vár nyugati és északi bástyasétányának a vár keleti (dunai) oldalára való átvezetése a királyi palotáig, a helyőrségi templom és a Várszínház helyreállítása. 2. A várbeli alagutak és pincék feltárása és hálózattá való kifejlesztése katakombaszerű látványossággá, e célból a Műemlékek Országos Bizottságának, a Székesfővárosi Közmunkák Tanácsának és a Székesfőváros Tanácsának programmszerű támogatása, az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület,