Kreutzer Andrea - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 10. (Budapest, 2008)

MÚZEUMUNK ÉLETÉBŐL, TÖRTÉNETÉBŐL - THURNER GÉZA: A Hadtörténelmi Múzeum múltja, 1918-1928

A forradalom napjait leírni ismétlés volna. Hogy a kettős intézet mégis eredménnyel dolgozott, az vezetőinek érdeme volt. A múzeum főtörekvése természetesen a forradalom és megszállás folytán pusztulásnak indult katonai tárgyak, emlékek stb. összegyűjtése volt és sikerült is több ezred, laktanya, stb. tárgyaiból jelentős gyűjteményt megmentenie. A nemzeti hadsereg bevonulása után a múzeum munkáját zavartalanul folytathatta volna, ha viszont az országra zúduló gazdasági viszonyok, majd a külügyi helyzet, minden téréin nem állítottak volna áthághatatlan gátakat, Az intézet 1918 novemberétől kezdve évenkénti rendszeres munkával gyűjtötte a világháború és a világháború előtti évek magyar katonai emlékeit. Résztvett a volt cs. és kir. hadseregmúzeum likvidálás! munkájában, melynek eredményeként jelentős magyar anyagot sikerült megszereznie. Résztvett, mint történelmi tanácsadó, a honvédség több ünnepélyében, egyenruhatervezésében, hősi emléktervezetek bírálatában s egyéb szakkérdések eldöntésében. Kezdeményezte a helytörténeti, helykegyeleti kultuszt. Megteremtette a saját támogatására az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesületet. Megszervezte külső munkatársainak körét az ország egész területén. Érintkezést keresett az összes külföldi hadimúzeumokkal s hadtörténelmi gyűj teményekkel. Belső szervezetét a viszonyokhoz képest építette ki. Ma az igazgatóság szervein kívül két nagy kiállítási szakcsoportja (világháború előtti és világháborús), restauráló műhelyei és könyvtára van. A múzeum 1918-tól 1922-ig volt az együttes levéltár és múzeum kötelékében, ez idő alatt 192 l-ig az új Országos Levéltár II. emeletének 23 szobáját foglalta el. 1921ben a Mária Terézia-laktanya első emeletének felét kapta meg ideiglenes helyiségül. 1922 novemberében a múzeum fejlődése már megkövetelte, hogy az eltérő jellegű és igényű kettős intézet különválasztassék. Ez megtörtént, s azóta az intézet mint önálló M. Kir. Hadtörténelmi /Múzeum működik. Az intézet megalakulása óta szorgalmazta a végleges hajlék kérdésének megoldását e ezt a budavári Nándor-laktanya átengedésében látta. E kérése 1926 júniusában teljesedett, mikor is gróf Csáky Károly honvédelmi miniszter úr az átalakítás költségeit kiutalta s az építkezés megkezdődhetett. 1926 szeptember óta a laktanya vérmezei homlokzatát átalakították, most folynak a belső munkálatok és a múzeum rövidesen elfoglalhatja végleges hajlékát. Az intézet kiadványai: 1. a Hadimúzeumi Lapok (megjelenik a Hadimúzeum-Egyesület által kiadott Históriával együtt), 2. a M. Kir. Hadtörténelmi Múzeum Kiadványai, 3. Évkönyv.