Kreutzer Andrea - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 10. (Budapest, 2008)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - SUBA JÁNOS: A jugoszláv erődrendszert nyilvántartó térképek a Hadtörténeti Térképtárban

A Honvéd Térképészeti Intézet 1940-ben a jugoszláv határ mentén végrehajtotta az 1:25 000 méretarányú térképszelvények helyesbítését. A szelvények határontúli részét légifényképek alapján helyesbítették.

3 Jugoszlávia azon részéről, ahol az erődrendszer épült csak a régi bécsi eredetű huszonötezres szelvények voltak meg, amelyek poliéder vetületben készültek. Ezeket is átszerkesztették. A térképszelvényekre rászerkesztették a budapesti sztereogafikus rendszer kilométerhálózatát is. Ezen térképek utánnyomásánál a sztereografikus felvételi szelvény „sarokpontjait" feltüntették. Megállapítható, hogy a két vetületi rendszerben készült térképszelvények sarokpontjai egymáshoz képest el vannak tolva, ugyanakkor a szelvényeket ugyanazok a földrajzi koordinátavonalak határolják. Ez abból következik, hogy a budapesti rendszer kezdőpontjának földrajzi koordinátáit két ízben határozták meg. Az eltérés a csillagászati műszerek fejlődéséből adódott. A két mérés közötti eltérés métere átszámítva észak-déli irányban 164 m, kelet-nyugati irányban pedig 39,4 m. Ennek megfelelően helyezték át a poliéder rendszerű térképszelvények sarokpontjait, amelyet beillesztettek a sztereografikus vetületi rendszerbe. Az egyik csatlakozó térképszelvényről egy keskeny sávot a vele csatlakozó másik térképszelvényre átrajzoltak. A bécsi eredetű térképszelvényeken a domborzat ábrázolása geometriai csíkozással történt, 20 méteres alap - síkvidékeken 10 méteres felező - szintvonalakkal kiegészítve, amelyek a magasság érzékeltetésére szolgáltak. A domborzatábrázolásnál a főhangsúly a plasztikuságon, és az idomok szemléltetésén volt. A Térképészeti Intézet által reambulált szelvényeknél az eredeti 20 és 10 méteres szintvonalakat, 10 méteres szintvonalakká alakították át a kataszteri felmérések magassági adatai alapján. A sík területeken a kisebb terepegyenetlenségek kifejezésére - ahol az 5 méteres felező és a 2,5 méteres negyedelő szintvonalakkal sem lehetett érzékeltetni - csíksorokat alkalmaztak. Ezek a térképek egy tartalmilag jó síkvázába a régi domborzat szintvonalait illesztették bele. A nyilvántartó térképek leírása Nagyon sok adat található a térképszelvények keretén, amelyek megkönynyítik a térképszelvények használatát. Fent szerepel a vetületi rendszer felirata. Annak a parancsnak a száma és kiadója, amely elrendelte e térképek kiadását [a M. Kir. Honvéd Vezérkar Főnöke 7. m. osztály /műszaki osztály/ 200/M. 7. m. vkf.-1941] Egy figyelmeztetés is szerepel a térképen: „Mérésszaki célokra csak korlátolt pontossággal használható. Pontos mérési adatokat csak a tüzér síkmérőterv nyújt." Ennek magyarázatát a térkép baloldalán találhatjuk meg. Ugyanis grafikus mérésekre (tüzér vagy mérésszaki célokra) a honvédtisztek elvileg 3 A légi fényképezést a honvédség tagjai számára dr. Hofhauser Jenő: A térképezés korszerű végrehajtása című cikke ismertette a Magyar Katonai Szemle 1940. 11. számában (IV. évnegyed, 388-406. p.)