Kreutzer Andrea - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 10. (Budapest, 2008)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - SUBA JÁNOS: A jugoszláv erődrendszert nyilvántartó térképek a Hadtörténeti Térképtárban

Suba János A JUGOSZLÁV ERŐDRENDSZERT NYILVÁNTARTÓ TÉRKÉPEK A HADTÖRTÉNETI TÉRKÉPTÁRBAN Az 1930-as évek második felében a kisantant országokban (Csehszlovákiában, Romániában és Jugoszláviában) erődépítési munkálatok kezdődtek, jórészt országunk határai mentén. Ez aggodalmat keltett a magyar politikai és katonai vezetésben. Jugoszlávia több tekintetben is kritikus stratégiai helyzete, a hadsereg belső problémái és színvonala egyaránt arra késztette az államvezetést, hogy a határerődítések létrehozásával is törekedjen a hátrányok kiegyenlítésére és olyan védelmi viszonyok megteremtésére, amely lehetővé teszi a hadsereg színvonalának megfelelő alkalmazását.

1 Az erődépítés új elemet vitt az akkori magyar katonapolitikába és új tényezőként jelentkezett hazánk és szomszédai erőviszonyában. Ez annyival is inkább igaz, mert hasonló magyar lépés nem történt.

2 A magyar katonai vezetést nyugtalanította az erődítések oka, mértéke, célja. Ezért mindent megtett, hogy a határaink mentén épülő erődvonalakat felderítse. Ennek egyik eszköze volt a felderített erődelemek térképi nyilvántartása és naprakész vezetése. így alakult ki a tematikus térképek egyik fajtájaként az erődnyilvántartó térképek. Az alapanyag az akkor rendszeresített méretarányú nagyméretarányú katonai topográfiai térképek voltak. A magyar és a német vezérkar a megszerzett információkat kicserélte. Ezt bizonyítják a térképtárban meglévő német kiadású 1:200 000 méretarányú erődnyilvántartó térképek. Magyar részről a rendszeresített 1:25 000 és 1:75 000 méretarányú térképszelvényen történt meg az erődelemek felülnyomtatása, piros színnel a jugoszláv, kékkel a magyar katonai objektumok. A határmenti jugoszláv erődelemek felderítése természetesen összefüggött az adott területet ábrázoló térképszelvények aktualizálásával - magyar területen 1 A jugoszláv erődrendszerről bővebben: Suba János: Erődök védelmi rendszerek a Dráván innen és túl, 1938-1955 között. In: A Baranyai államhatár a XX. században. A Pécsi Tudományegyetemen 2008. február 15-én megtartott nemzetközi konferencia előadásai. Budapest, 2008. Szerk. Horváth István-Kisjenő. 59-68. p. 2 Suba János: A kisantant államok határmenti erődvonalai (hatalmi-politikai katonai összefüggései) In: „Gyepük, várak, erődítmények és egyéb honvédelmi létesítmények a Kárpát-medencében (895-1920). A Nyíregyházán 2004. november 26-27-én megtartott tudományos konferencia előadásai. Szerk. Frisnyák S.-Csihák Gy. Nyíregyháza-Zürich, 2004. 205-215. p.