Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 9. (Budapest, 2007)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - SÜLI ATTILA: Egy litográfia és háttere: Zalatna. 1848. október 23-24.

A vihar előtti csend. A harmadik balázsfalvi gyűlés hatása az Erchegységben Az érchegységi románság fegyverkezése még a harmadik balázsfalvi gyűlés előtt megindult. Október elején Iancu elkezdte a falusi elöljárók elkergetését.

50 Időközben a balzsázsfalvi gyűlésről hazaérkező Dobra is nekilátott a Zalatna környéki románság fellazításához.

51 Október 15. és 19. között az Abrudbányáról Zalatnára utazó magyarokat a románok feltartoztatták, értéktárgyaikat és fegyvereiket elvették. Eljárásukat a Dobrától kapott paranccsal indokolták.

52 Október közepén Zeyk József aranyosszéki kormánybiztos az alábbiakat volt kénytelen jelenteni Vay királyi biztosnak: „Fejér vármegyének minden részében teljes anarchia van, vagy ami még rosszabb rendezett oláh kormány."

53 Dobra október 20-án érkezett Zalatnára Puchner proklamációjával. E napon érkezett meg Kemény főispán levele Nemegyeihez, amelyben a megye első embere azt kérte, hogy a nemzetőrséggel vonuljon Magyarigenre, és ha ott sem képes magát tartani a hegyaljai nemzetőrcsapatokkal, akkor Nagyenyedre.

54 Zalatnán és környékén nagy volt nyugtalanság, hiszen a városi magyarok a románoktól, míg az utóbbiak a székelyektől féltek.

55 E feszült légkörben, 1848. október 21-én született meg a Nagyszebenben székelő Román Nemzeti Komité kiáltványa. A román vezetők hitet tettek a személy és vagyonbiztonság garantálása mellett. A fegyvert letevők bántalmazását szigorúan megtiltották, a rendelet betartását a prefektek hatáskörébe utalták, a vétkezők ellenében pedig rögtönítélő bíráskodást helyeztek kilátásba.

56 Nemegyei még egy utolsó kísérletet tett a békés megegyezés érdekében. Tanácskozásra hívta a román falvak papjait, akik azonban nem jelentek meg. A román felkelők központjára, Petrosánra békéltető küldöttséget menesztett, azonban e misszió sem tudott nagyobb eredményt elérni. Időközben Dobra népgyűlést hívott össze, ahol határozat született a magyar nemzetőrség lefegyverzéséről. Ettől kezdve a városban a rémület csak fokozódott, megerősítették az őrséget, és minden magyar család házának ablakát kivilágították. Dobra október 22-én mozgósította híveit, közben azonban megérkezett Iancu parancsa is, amely szerint Zalatnát körbe kellett venni, de a támadással meg kellett várni a topánfalvi prefektet.

57 50 Trócsányi 1956. 405. p. és 415. p. 51 Közérdek, 1891. 28. sz. Dobra még október 16-án Nagyszebenbe ment, ahol megkapta a szükséges utasításokat. 52 Honvéd, 1849. január 17. 53 Trócsányi 1956. 415. p. 54 Szilágyi 1898. 108. p. és 142-146. p. 55 Ellenőr, 100. sz. 1848. október 26. 56 Trócsányi 1956. 429. p. 57 Szilágyi 1898. 148-149. p.