Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 9. (Budapest, 2007)

KIÁLLÍTÁSOK - VESZPRÉMY LÁSZLÓ: „Európa védelmében". Időszaki kiállítás a Hadtörténeti Múzeumban, 2006. június 15. - 2007. szeptember 30.

félholdas zászló leng. Egy másik rajzoló, Michael Wening Belgrád ostromának madártávlatos képe a magyarországi hadszíntéren felvett mérnöki rajzain alapuló díszes, reprezentatív térképpel Miksa Emánuel bajor választófejedelem belgrádi győzelmének (1688. szeptember 6.) állít emléket. Későbbi F. Dieter: Az ostromlott Belgrád és környékének részletes helyszínrajza (1717). Az adat- és részletgazdag ábrázolás nemcsak az alakulatok elhelyezkedésére, a különböző ostrom- és védművekre terjed ki, hanem érzékletesen ábrázolja a nehezen járható mocsaras és hegyes környezetet is. A Savoyai Jenő címerét bal felső sarkában viselő ábrázolás két szélén aprólékos leírást kapunk az alakulatok elhelyezkedéséről. A törökkor tárgyi emlékeit képviseli Abdurrahman Abdi Arnaut (1615-1686), az utolsó budai pasa kéziratos tábori koránja (XVII. század). A legújabb kori hadtörténelmet bemutató emlékek közül az osztrák-magyar csapatok átkelését a Száván ábrázoló képes levelezőlapot említjük meg (1914-15). A folyón létesített pontonhídon és hajókon átkelő tömegek, a domboldalon rohamozó osztrák-magyar gyalogság, a kép előterében jobb oldalt kardjával vezénylő tiszt látható. Az Illustrierte Zeitung, Kriegsnummer képén pedig a visszafoglalt Belgrádot pillanthatja meg a látogató (1915. november 4.). Az első világháborút követően Zadravecz István tábori püspök tevékenysége eredményeként Kapisztrán kultusza felerősödött és a Honvédségen belül is megjelent. A tisztelet ma is látható emléke a budai várban 1922-ben állított Kapisztrán-szobor, Damkó József alkotása. Az országos gyűjtés eredményeképpen összegyűlt pénzből készült szobor öntését a MAV Gépgyára ingyen végezte. A szobor leleplezésére 1922. november 19-én került sor. A M. Kir. Honvédség alakulatai 1930-ban kapták új, a magyar történelem nagy alakjaihoz kapcsolódó neveiket. A m. kir. 4., ül. 6. kerékpáros zászlóalj nyerte a Kapisztrán nevet. Fényképen látható a m. kir. „Kapisztrán János" 6. honvéd kerékpáros zászlóalj díszmenete III. Viktor Emánuel olasz király előtt a budapesti Hitler Adolf téren, 1937. május 20-án, illetve a tárlóba került a 6. honvéd kerékpáros zászlóalj emlékplakettje is (1938). Az 1922-től Kapisztrán térnek nevezett Nándor téren álló budai helyőrségi templom díszítését fényképek mutatják be. A templomot 1921 után Kapisztrán Jánosról nevezik el. A templom főoltára feletti, Zadravecz István páter, tábori püspök által megtervezett oltárképet Unghváry Sándor festette. A kép Kapisztránt ábrázolja, amint Zadravecztől átveszi a patronátusi bullát, melyben Szt. Jánost a pápa a magyar hadsereg égi pártfogójává nevezi ki. A festményt 1921. október 23-án szentelte föl a püspök. A második világháborúban súlyosan, de nem helyrehozhatatlanul megsérült épületet az ötvenes években elbontották. Kapisztránnak a legutóbbi évtizedekben megújuló kultuszát, Capestrano városkája, illetve kolostora és a Magyar Honvédség között kibontakozó kapcsolatokat fénykép-dokumentáció mutatja be. Ennek érdekes darabja az felvétel, amely a szent szobránál, születésének 600. évfordulója alkalmából, még a rendszerváltás előtt, 1986 júniusában lezajlott első koszorúzási ünnepséget örökíteti meg. Jelen kiállítást 2006. június 15-én követte egy fotókiállítás megnyitója a Hadtörténeti Múzeumban, amely Kapisztrán Szt. Jánosnak világszerte fellel-